A héten is több adattal jelentkezik a KSH. Hétfőn rögtön két adat is megjelenik: a novemberi ipari termelés első becslése, illetve a külkereskedelmi termékforgalom első becslése. Októberben az ipari termelés vegyes képet mutatott: éves alapon 5,9 százalékkal bővült, míg havi alapon a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 3,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a rendelésállomány kiemelkedően magas, 19,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, amely alapján a termelés bővülésére számíthatunk. Az éves növekedés mértéke novemberben az októberihez hasonlóan alakulhatott, míg havi alapon a termelés 2-3 százalékkal emelkedhetett – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Mivel az üzemanyagárstopot hó közben vezették ki, a hatása kétharmad részben jelenhet meg a decemberi inflációban, ami huszonöt százalék felett lehet
Fotó: Teknős Miklós
Kitért rá, októberben a termékexport volumene 11, az importé pedig 7,6 százalékkal nőtt éves alapon, míg az euróban számított értékindexek rendre 22, illetve 26 százalékot tettek ki. Azaz bár hazánk exportvolumenét jobban tudta növelni, mint az importvolumenét, a cserearány romlása miatt összességében az egyenleg romlott, jelentős deficit alakult ki. Ezen elsősorban az energiapiac normalizálódása tud segíteni, a földgáz ára ugyan az elmúlt napokban jelentősen csökkent, de a 2-3 évvel ezelőtti árszintjét még így is jelentősen meghaladja. A novemberi adatok még az októberihez hasonlóan alakulhatnak, de 2023-ban már van esély a külkereskedelmi hiány mérséklődésére – magyarázta.
Csütörtökön a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának novemberi adatai jelennek meg. Októberben a vendégéjszakák száma összességében stagnált, ám e mögött jelentősen eltérő folyamatok húzódtak meg – mutatott rá Regős Gábor. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 17 százalékkal csökkent, míg a külföldiek által eltöltött éjszakáké 27 százalékkal emelkedett. Azaz a koronavírus után ismét élénkülni látszik a nemzetközi forgalom: több külföldi vendég érkezik hozzánk és a magyarok is nagyobb arányban nyaralnak külföldön, mint korábban. Ez a tendencia vélhetően novemberben is folytatódott, kérdés, hogy a vendégéjszakák száma összességében hogyan alakult.
Pénteken a novemberi ipari termelés részletes adatai mellett a decemberi inflációs adatok jelennek meg. Novemberben az infláció tovább gyorsult, éves alapon a ráta 22,5 százalékot tett ki, miközben a havi áremelkedés üteme 1,8 százalékra mérséklődött. Az üzemanyagár-sapka kivezetésével a pénzromlási ütem decemberben tovább gyorsulhatott. Tekintettel az árkorlátozás hó közben való megszüntetésére, úgy számoltunk, hogy annak 2/3-a jelenik meg a decemberi inflációban. Így az év utolsó hónapjában a pénzromlás mértéke 25,5 százalék körül alakulhatott, míg az év egészét 14,6 százalékos áremelkedés jellemezhette. Az infláción belül a legnagyobb problémát továbbra is az élelmiszerek drágulása jelenti – emelte ki a szakértő. Ugyanakkor kedvező előjel lehet, hogy az eurózóna inflációja már második hónapja csökken: az októberi 10,6 százalék után novemberben 10,1, decemberben pedig 9,2 százalékot tett ki.
Szerdán adja ki a Pénzügyminisztérium a gyorstájékoztatóját a decemberi költségvetési folyamatokról. Az első tizenegy hónapban a halmozott hiány 3466 milliárd forint volt, a költségvetési törvényben foglalt éves terv 110 százaléka. Mivel decemberben a kiadások jellemzően érdemben meghaladják a bevételeket, így arra számítunk, hogy a hiány tovább növekedhetett, kérdés, hogy mennyivel: mennyire fogta vissza az év végi kiadásokat a kormányzat az előző évekhez képest. Figyelembe véve a Pénzügyminisztérium által tavaly decemberben közzétett előrejelzést, amelyben 2022-re a deficitet 4651,9 milliárd forintra várja, nem kizárt egy jelentős havi hiányadat sem – húzta alá Regős Gábor.
Az Eurostat adatai közül a szerdán megjelenő harmadik negyedéves fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni. Hazánkban a folyó fizetési mérleg egyenlege az elszabaduló energiaárak miatt 2022-ben jelentősen romlott. Bár ennél kisebb mértékű, de jól látható romlás tapasztalható az Európai Unió fizetési mérlegében is: míg 2021 második negyedévében a folyó fizetési mérleg egyenlege GDP-arányosan 2,9 százalékos többletet mutatott, addig ez 2022 azonos időszakára 0,9 százalékos hiányba fordult. Az extrém magas nyári energiaárak nyomán a deficit a harmadik negyedévben fokozódhatott.
Borítókép: Kallus György / VG
