A héten több fontos adatot is közöl a KSH. Hétfőn a decemberi kiskereskedelmi adatok jelennek meg. Novemberben a kiskereskedelmi adatok felemás képet mutattak: bár a teljes forgalom volumene éves alapon 0,6 százalékkal bővült, ez a növekedés az üzemanyag-kiskereskedelem 27,7 százalékos emelkedéséhez kapcsolódott, az élelmiszerüzletek forgalma 6,7, a nem-élelmiszerüzleteké 2,3 százalékkal csökkent, ami az infláció gyorsulásával magyarázható – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Rámutatott, decemberben az üzemanyag-ársapka megszűnt, ez pedig jó eséllyel lassította a kiskereskedelmi üzemanyag-forgalom növekedését. Az inflációs folyamatok az év utolsó hónapjában is erőteljesek voltak, így nem lenne meglepő az élelmiszer és a nem-élelmiszer boltok forgalmának volumencsökkenése. A decemberi adat azonban az év végi ünnepek miatt okozhat meglepetéseket – ebből derül majd ki, hogy mennyire költöttek sokat a háztartások karácsonykor – hívta fel a figyelmet.
Kérdés, hogy a karácsonyi bevásárlási láz ellensúlyozta-e a kiskereskedelem infláció miatti forgalomcsökkenését
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Kedden a decemberi ipari termelési adatok első becslése lát napvilágot. Novemberben az ipari termelés volumene havi alapon 0,7 százalékkal mérséklődött, míg éves alapon 0,5 százalékkal növekedett – írta Regős Gábor, hozzátéve, a rendelésállomány továbbra is magas, volumene 19,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz az iparnak az elmúlt hónapok gyengélkedése után van tere a bővülésre, bár ez az elmúlt hónapok adatain az energiaárak elszabadulása miatt nem látszik. A decemberi adat kapcsán kérdés, hogy milyen hosszúak voltak az év végi leállások az egyes vállalkozások esetében. Összességben az ipar az év utolsó hónapjában mind havi, mind éves alapon kismértékben növelhette teljesítményét – húzta alá.
Szerdán a külkereskedelmi termékforgalom decemberi adatainak első becslése jelenik meg. Novemberben a külkereskedelmi hiány ismét a nyári szintre növekedett, amelyért most az import volumenbővülése volt felelős: éves alapon az export növekedése 9,5, az importé 14,6 százalékot tett ki. Éves alapon romlott a cserearány is, amely továbbra is az energiaárak emelkedésének következménye. A cserearány romlása novemberben 5,3 százalékot tett ki, amely azonban az előző hónapokban mért 7,9, 8,3, illetve 5,9 százalékos romlásnál kedvezőbb – sorolta Regős Gábor. Az új adatközlésből kiderül, hogy decemberben sikerült-e mérsékelni a külkereskedelmi deficitet, ebben egy kedvező év végi ipari adat jelentős segítséget jelentene.
Pénteken a januári inflációs adatok kerülnek nyilvánosságra. Az év utolsó hónapjában az infláció az előző havi 22,5 százalékról 24,5 százalékra gyorsult, ami azonban az elemzői 25,8 százalékos várakozásnál érdemben kedvezőbb. Az infláció két százalékpontos növekedéséből 1,7 százalékpontot az üzemanyagok ársapkájának megszüntetése okozott, enélkül a növekedés minimális lett volna. Az üzemanyag-árstop megszüntetése még a januári adatokon is érezteti majd hatását, Regős Gábor becslése szerint mintegy 0,5 százalékpont erejéig. A januári adat abból a szempontból kiemelkedő fontosságú, hogy a vállalkozások év eleji átárazása jelentős mértékű szokott lenni, így ez nagyban meghatározza azt is, hogy mikor tud tetőzni az infláció. Mindezt összevetve januárban az infláció 25,1 százalékon alakulhatott – húzta alá a szakértő.
Szerdán közli a Pénzügyminisztérium a januári előzetes költségvetési adatokat. Az év eleje általában nem szokott jelentős deficitet hozni, sőt, az elmúlt 4 évben a központi alrendszer minden esetben többletet tudott elérni. Reméljük, hogy ez 2023-ban is megismétlődött.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, hétfőn nemcsak a magyar, de az uniós kiskereskedelmi adatok is megjelennek. Novemberben a kiskereskedelmi forgalom sem az Európai Unióban, sem az eurózónában nem alakult kedvezőtlenül: éves alapon 2,4, illetve 2,8, míg havi alapon 0,9, valamint 0,8 százalékkal növekedett. Decemberben az infláció már érdemben mérséklődött az eurózónában, ami jótékony hatást gyakorolhatott a kiskereskedelmi forgalom volumenváltozására. Kedvezőtlen előjel ugyanakkor, hogy az övezet legnagyobb gazdaságában, Németországban decemberben havi alapon 5,3, míg éves bázison 6,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.
Az Eurostat tájékoztatási naptárában szerdára jeleznek egy érdekes cikket is, amelyből megtudhatjuk, hogy hogyan változott a pizza ára az egy évvel korábbihoz képest. Az viszont nem tudható, hogy milyen feltétekkel rendelkező pizzákat hasonlítottak össze a statisztikusok.
Borítókép: Magyar Nemzet/Havran Zoltán
