Varga Mihály ismertette: a gyors oltás és a gazdaságot újraindító intézkedések révén a gazdaság újra lendületet vett. A második negyedévben elért, rekord méretű 17,9 százalékos növekedés következtében a magyar gazdaság meghaladta járvány előtti szintjét, ez a valaha mért legmagasabb növekedés.
A pénzügyminiszter aláhúzta, hogy a gazdasági teljesítményhez jelentősen, 8,4 százalékponttal járultak hozzá a kormány gazdaságvédelmi és- újraindítási intézkedései.
Fontos volt, hogy az intézkedéseinknek ne csak rövid, de hosszú távon is legyen hatása. Természetesen a magas foglalkoztatási szint megőrzése mellett, a családok segítése és a vállalati szektor támogatása is a kiemelt feladatok közé tartozik. Hozzátette: a 2022-re kitűzött 5,9 százalékos költségvetési egyenlegcél a növekedési lendület megtörésével fenyegető megszorítások nélkül ad lehetőséget arra, hogy fokozatosan csökkenjen 3 százalék alá a hiánymutató. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az újraindításnak vannak költségei, amelyeket egy támogató fiskális politikának vállalnia kell.
Nem szabad újra abba a hibába esni, mint 2010-et követően, amikor túl hamar fogtuk vissza a növekedésösztönző támogatásokat, ezzel lelassítottuk a kilábalást. Nem szeretnénk a közepesen fejlett jövedelmi helyzetű országok csapdájába kerülni, ezért olyan versenyképes gazdaságot kell teremteni, amely képes hosszú távon is hozzáadott értéknövekedést produkálni. Ami a negyedik hullámot illeti:
látható, hogy egyre több országban terjed az új variáns és mivel Magyarországot sem tudjuk 100 százalékban elzárni, itthon is megjelenhet.
Hazánk felkészült egy esetleges negyedik hullámra. A vírus ellen az oltás jelent megoldás, ez kell ahhoz is, hogy ne legyen szükség ismét korlátozásokra, ezért az a cél, hogy minél többen éljenek az oltás lehetőségével.
Varga Mihály szólt arról is, hogy összességében az ipari termelés és az ebből fakadó exportteljesítmény már meghaladja a járvány előtti szinteket.
Ugyanakkor ágazaton belül is jelentős eltérések láthatók. Egyfelől a járvány eltérően hatott az egyes iparágazatokra is. Míg a gyógyszer és egészségipar az elmúlt időszakban mindvégig kiemelkedően teljesített, addig főként a tartós fogyasztási cikkek gyártóinak, mint például a járműiparnak, a kereslet visszaesése mellett, a beszállítói láncok akadozásával, illetve szakadásával is szembe kellett néznie. Másfelől az export növekedése a vállalatok fejlesztései révén megvalósított többletkapacitásokhoz köthető.
E tekintetben is kiemelkedik a villamos berendezések kivitelének 56 százalékos növekménye, amely elsősorban az akkumulátorgyártó alág teljesítményéhez köthető.
Előretekintve a kivitel további bővülése várható. Egyrészt a felvevő piacok is fokozatosan kilábalnak a járvány okozta sokkból. Másrészt a járvány ellenére számos új beruházási döntés született, 2020 eleje óta összesen 3000 milliárd forint értékben. Ez éves szinten 9-15 000 milliárd forint többletexport teljesítményt és 9-12 százalékpont GDP növekedési többletet eredményezhetnek.
További részletek a Figyelő TOP 200-ban!
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)