Sebastian Kurz osztrák kancellár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az afganisztáni helyzet kapcsán egy lehetséges migrációs hullámról tárgyalt közös munkavacsorájukon — közölte szerdán az osztrák kancellár hivatalának egyik szóvivője Bécsben.
Az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva az illetékes elmondta, hogy mindenekelőtt a nemzetközi politikai kérdések kerültek előtérbe a kancellár hivatalában tartott találkozón.
A kancellár megerősítette, hogy a 2015-ös migrációs válság nem ismétlődhet meg
— ismertette a szóvivő, aki szerint a fehérorosz-litván határon kialakult menekültügyi helyzetet is megvitatták, amelyért európai politikusok Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt teszik felelőssé.
Az illetékes közölte, hogy a felek érintették a klímavédelem és a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina engedélyeztetésének kérdéseit, de szót ejtettek a bilaterális gazdasági kapcsolatokról is a mintegy kétórás tanácskozáson.
Hasonló kérdések merültek fel Lavrov és osztrák hivatali partnere, Alexander Schallenberg korábbi megbeszélésén is, amelyen a két tárcavezető arra törekedett, hogy a két ország közös ügyeit hangsúlyozzák, mindazonáltal a kommentárok szerint a köztük lévő nézetkülönbségeket sem rejtették véka alá.
Lavrov csütörtökön az osztrák ipar képviselővel fog találkozni, mielőtt tovább utazna Rómába.
Menedékkérők befogádásra szólították fel a tagállamokat
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerdán afgán menedékkérők befogadására szólította fel az uniós tagállamokat a radikális iszlamista tálibok afganisztáni hatalomátvétele nyomán.
Európai megoldásra van szükség
— hangsúlyozta Asselborn újságíróknak nyilatkozva. Majd hozzátette, az afganisztáni menekültek befogadása európai döntés kell, hogy legyen.
Sajnálatos lenne, ha az EU-tagállamok megtagadnák a menekültek befogadását és az EU 450 millió lakosával nem tudná megoldani különösen nők és gyerekek elhelyezését
— mondta a luxemburgi tárcavezető.
Asselborn különösen azt kifogásolta, hogy a befogadás tekintetében egyfajta kivárunk és meglátjuk tendencia érvényesül. Ez egy kissé elkeserít engem — tette hozzá.
Az Európai Unió arra számít, hogy jelentősen meg fog növekedni az Afganisztánból érkező illegális bevándorlók száma.
Számos európai vezető elismerte annak szükségét, hogy befogadják azokat, akik az életüket féltve menekülnek a szélsőségesek uralmától tartva. Az Európai Unió ugyanakkor egységesen nem tett erre vonatkozó ígéretet. Sőt egyes vezető politikusok, köztük Sebastian Kurz osztrák kancellár elutasította afgánok tömeges befogadását, míg Nagy-Britannia hozzávetőleg 20 ezer ember befogadására tett ígéretet a dél-ázsiai országból az elkövetkező években.
Asselborn arról is beszámolt, hogy 15, luxemburgi kötődésű embert menekítettek ki Afganisztánból a belga hadsereg közbenjárásával.
Francois Bausch luxemburgi védelmi miniszter pedig élesen bírálta Donald Trump volt amerikai elnököt azért, amiért hatalmas naivitással tárgyalt a tálibokkal az amerikai csapatkivonásról, aminek következtében előállt a mostani helyzet.
A tálib lázadók — akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció — augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően elmenekült az országból.
(Borítókép: MTI)
