Törökországban az éves inflációs ráta novemberben 21,31 százalékra emelkedett az előző havi 19,89 százalékról, és meghaladta a 20,7 százalékos piaci várakozást – olvasható a VG cikkében.
Ez volt a legmagasabb infláció 2018 novembere óta,
amely messze a központi bank 5 százalékos célja felett áll. Egyes elemzők szerint azonban az infláció a közeljövőben elérheti a 27 százalékot is, mivel a török jegybank Recep Tayyip Erdogan elnök elvárásaihoz igazodva szeptember óta 400 bázisponttal 15 százalékra csökkentette irányadó kamatlábát, és várhatóan folytatja a pénzbőséget teremtő politikáját. Az enyhítési ciklus a piaci elemzők szerint a líra összeomlásához is vezethet, tekintve, hogy az év eleje óta 46 százalékkal esett az értéke a dollárhoz képest, és csak az elmúlt hónapban 27 százalékot zuhant.
Emellett a gazdasági elemzők arra is rámutatnak, hogy a pénzügyi és gazdasági egyensúly megbillenése paradox módon oda vezethet, hogy a további kamatcsökkentés végül negatív hatással lehet a GDP növekedésére is az elkövetkező hónapokban.
Törökország gazdasága a harmadik negyedévében 7,4 százalékkal bővült éves alapon, és 2,7 százalékot erősödött az előző negyedévhez képest.
Az elemzők 2021 egészében 9,5 százalékos növekedést várnak, miután tavaly a török gazdaság Kínához hasonlóan recesszió nélkül vészelte át a járványt, 1,8 százalékkal bővülve. Ugyanakkor Erdogan a romló pénzügyi helyzet miatt csütörtökön Nureddin Nebatit nevezte ki pénzügyminiszterré, miután lemondott Lutfi Elvan, az utolsó olyan vezető tisztségviselő, aki az ortodox politikához ragaszkodott a valutaárfolyam összeomlásához közelítő kormányban.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja, az Igazság és Fejlõdés Pártja (AKP) tartományi vezetõihez beszél Ankarában 2019. október 10-én. Fotó: MTI/EPA
A török jegybank kamatpolitikája, a zuhanó török líra és a vészesen apadó devizatartalékok miatt
a Fitch hitelminősítő „stabilról” „negatívra” rontotta az ország kilátásait, melynek hatására a líra további zuhanásba kezdett a reggeli órákban.
Novemberben az energiaköltség 22,14 százalékkal emelkedett, felgyorsulva az októberi 25,76 százalékos emelkedésről, míg az élelmiszer-infláció enyhén mérséklődött 27,11 százalékos volt a korábbi 27,41 százalékkal szemben. A maginfláció, amely nem tartalmazza az olyan volatilis tételeket, mint az élelmiszerek és az energia, 17,62 százalékra emelkedett az októberi 16,82 százalékról. Havi szinten a fogyasztói árak 3,51 százalékkal ugrottak meg, ami meghaladta a 3 százalékos emelkedésre vonatkozó várakozásokat.
(Borítókép: Europress/AFP/Nicolas Economou)
