Az alapbéremeléssel öt állami ellátásban dolgozó orvos közül négy elégedett, a béremelés árát viszont az ügyeleti ellátáson spórolja meg a költségvetés,
ezen a téren az orvosok lépéseket várnak a Magyar Orvosi Kamarától (MOK), hogy egyeztessen erről az országos kórházfőigazgatóval. Az alapbéremelést az esetek kétharmadában nem követte az ügyeleti díjak emelkedése, az orvosok egy részének az anyagi helyzete nem változott – hangzott el a VG szerint a MOK sajtótájékoztatóján.
A MOK készített egy reprezentatív felmérést az orvosok bérhelyzetéről és a hálapénz kivezetésével kapcsolatban, a válaszok a járóbetegellátásban és a kórházi ellátásban dolgozó véleményét tükrözi – mondta Álmos Péter Zoltán a MOK alelnöke.
A felmérés szerint egészségügyi szolgálati jogviszony szerint az orvosok fele dolgozik, 20,4 százalékuk vállalkozóként, 8,2 százalékuk pedig vegyes rendszerben gyógyítja a betegeket.
A válaszadók kétharmadának az anyagi helyzete javult a béremelés következtében, 9 százalékának jelentősen romlott az anyagi helyzete, ami főleg a hálapénz kivezetésének köszönhető.
Az orvosok többsége, 60 százaléka elégedett az emelés mértékével, tíz százalékuk nagyon elégedett, 16 százalék nem elégedett és 5 százalék egyáltalán nem elégedett a bérfejlesztés mértékével. Álmos Péter Zoltán kiemelte, a magyar orvosok alapbére 2023-ra éri majd el a 2019-es osztrák orvosok alapbérének az 55 százaléknak összegét.
A kutatás szerint
az orvosok többsége nettó 1,5 millió forintos alapbérrel lenne elégedett.
Kritikus pontja a béremelésnek az ügyeleti díjak rendezetlensége, a kutatás szerint az orvosok 47 százalékának az ügyeleti díjazása nem változott, 22 százaléknak csökkent a bére és 31 százaléknak pedig nőtt.
Emellett egy plakátkampányt is indít a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a fekvőbetegellátó intézményekben a hálapénz mentes egészségügyről – jelentett be Lénárd Rita, a MOK alelnöke. Négyezer plakátot helyeznek el 167 kórházban, intézményeként 20-20 molinó hívja majd fel a lakosság figyelmét. hogy véget ért a paraszolvencia Magyarországon. Kiemelte, a tisztuló egészségügy keretében egyelőre nem várható el, hogy egy 70 éve rosszul beépült rendszer egyik napról a másikra megszűnjön Magyarországon, de már most érezhető a jelentős változás.
(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)