Szergej Galickij 1998-ban nyitotta meg kis vegyesboltját szülővárosában, a Moszkvától 800 kilométerre lévő Krasznodarban. A következő 20 évben kiépülő birodalomnak 16 ezer áruháza van Oroszországszerte, az árbevétel évi 20 milliárd dollárnak megfelelő rubel. Galickij magánvagyona 5 milliárd dollárra tehető. Pénteken fogta magát és kilépett az egészből.
A Magnit vezérigazgatója és nagytulajdonosa 138 milliárd rubelért (nagyjából 2,5 milliárd dollár) eladta a társaságban lévő 29 százalékos részesedését az állami tulajdonban lévő VTB Groupnak. A hírt a moszkvai tőzsdén jegyzett társaság jelentette be a tőkepiaci felügyeletnek. Az eladási árfolyam a csütörtöki záróárnál csaknem 4 százalékkal alacsonyabb, vagyis a mágnás jóval áron alul vált meg tulajdonától. Galickijnek mindössze 3 százalékos részvénycsomagja maradt.
A tranzakció hátterében az állhat, hogy a Magnit nem bírta a túl gyors terjeszkedést. Legfőbb versenytársa a Mihail Fridman által ellenőrzött X5 kiskereskedelmi hálózat. A Magnit árbevételnövekedése lelassult, így tavaly az X5 vette át a legnagyobb orosz kiskereskedelmi cég címet. Galickij cégének tőzsdei árfolyama az elmúlt egy évben a felére zuhant. A kurzus a pénteki kereskedelemben további 7 százalékot esett, 2012 óta nem látott mélyponton van.
Galickij azzal indokolta az eladást, hogy a Magnit üzletviteléről alkotott véleménye nem egyezett a többi részvényes álláspontjával. A befektetők gyors piaci növekedést vártak el, míg inkább a nyereségességre törekedett volna.
“Nehéz döntés volt, hiszen én alapítottam a céget. De semmi sem tart örökké. Ha a befektetők változást akarnak, meg kell nekik ezt adni” – nyilatkozta az orosz RBC tévétársaságnak.
A sietség, ahogy az ügyletet tető alá hozták, a viszonylag alacsony ár, valamint az, hogy a vevő egy állami bank arra utal, hogy Galickij “inkább érzelmi, mintsem racionális döntést hozott” – kommentálta a hírt a 4,2 milliárd dollár vagyont, benne Magnit részvényeket is kezelő Prosperity Capital nevű orosz pénzügyi szolgáltató egyik vezetője. Alekszej Krivosapkó szerint a Magnit jól jár majd az új tulajdonossal. A korábbi menedzsment nem tudta hozni az eladási terveket és irreális elképzelései voltak arról, hogy az árrést saját termelésű élelmiszerekkel kellene növelni.
A Magnit vásárlóinak nagy részét az emelkedő infláció, valamint a két éve tartó recesszió sújtja. A fogyasztói kereslet csak lassacskán éledezik, ahogy szelídül az infláció és erősödik a rubel.
A vevő, a VTB Bank (a név a külkereskedelmi bank rövidítése) 3 százalékkal rendelkezik egy másik orosz kiskereskedelmi cégben, a Lenta-ban, továbbá 27,5 százalékos tulajdonrésze van a Tele2Russia nevű mobilszolgáltatóban. A VTB első vezérigazgatóhelyettese, Jurij Szolovjev “tisztán befektetési döntésnek” nevezte a tranzakciót. A bank 2012-ben megvette a Burger King orosz franchise üzemeltetési jogait – hozott egy újabb példát a bankár arra, hogy a pénzintézet jelen van a kiskereskedelmi és a fogyasztói szektorban.
“Amikor részsedést vettünk a Burger King franchiseban, akkor ön aggódott amiatt, hogy az állam megveszi a szendvicseket?” – kérdezett vissza Szolovjev a riporter állami tulajdonlást firtató kérdésére.
Borítófotó: Szergej Galickij és a Magnit egyik áruháza (Fotók: wikimedia.org)
