A globális tőkepiacokon évekig tartó kegyelmi állapot után az idén ismét megjelent a kockázat és a volatilitás. Ennek hátterében az áll, hogy a Federal Reserve, az amerikai jegybank felhagyott gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programjával és óvatos kamatemelésbe kezdett. Hasonlót tervez az Európai Központi Bank (EKB) is.
A likviditásbőség időszakában – amikor fürdött a piac az olcsó amerikai pénzben – a helyi devizában kibocsátott államkötvények slágerbefektetésnek számítottak a dollárban számolt magas hozamuk miatt. Az orosz kötvények és a rubel azonban nagy esést szenvedtek el a szíriai események, valamint a Moszkva elleni gazdasági és politikai szankciók miatt. Sok piaci szereplő szerint az orosz jegybank túlságosan laza monetáris politikát folytat, ami rontja a hozamkilátásokat. A közép-európai kötvénypiacok azonban továbbra is profitálnak az alacsony inflációs kilátásokból, valamint a csendesedő politikai turbulenciákból.
“Az Oroszországban és Törökországban tapasztalható bizonytalanság nyomán Kelet-Európa biztonságosabb színben tűnik fel” – mondta Esther Law, a legnagyobb európai alapkezelő, az 1,4 ezer milliárd eurót kezelő Amundi kötvénypiaci menedzsere. A közép-keleti európai országok így nyertesei lehetnek az eszközök átcsoportosításának, különösen akkor, ha az EKB nem szigorítja a vártnál jobban monetáris politikáját.
A régiós kötvénypiacok hozamalakulását követő Bloomberg-Barclays Emerging-Market Local-Currency Total Return index szerint dollár alapon számolva az orosz és a török kötvények hozama emelkedett, a magyar és a lengyel papírok hozama pedig csökkent február közepe óta. Ez azt jelenti, hogy előbbiek iránt csökkent, utóbbiak iránt viszont megnőtt a kereslet.
A magyar és a lengyel papírok vonzóbbak lettek azért is, mert az infláció alacsony, így a monetáris szigorítás esélye kisebb. Lengyelországban egyenesen kamatcsökkentési várakozások alakultak ki. A 10 éves lengyel államkötvények hozama a múlt héten 3 százalék alá csökkent, amire 2016. óta nem volt példa.
Magyarországon a pénz ára immár jó ideje rekord alacsony szinten áll, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) múlt heti aukcióján több éve nem látott mennyiségű papír kelt el. A külföldi kézben lévő magyar államkötvények állománya 2016. novembere óta nem látott szintre emelkedett.
A két országban csökkent a politikai kockázat is. Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök és az EU kapcsolatai enyhülnek. Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az április eleji választáson kétmarmaddal újraválasztották, ami a feszes fiskális politika folytatását ígéri.
A 10 éves kötvények hozamának változása február közepe óta (bázispont)
Lengyelország -32
Magyarország -17
Csehország -14
Oroszország +50
Törökország +68
Forrás: Bloomberg
