Felgyorsult az eurozóna kilábalási folyamata a pandémia által okozott gazdasági válságból a harmadik negyedévben. Franciaország és Olaszország teljesített jól, 3, illetve 2,6 százalékos GDP növekedéssel. A német GDP a várakozásoktól elmaradó tempóban, 1,8 százalékkal bővült az előző negyedévre kimutatott 1,8 százalék után. Hasonló volt a helyzet Spanyolországban is, ahol ugyan az előző negyedévben mért 1,1 százalékról 2 százalékra gyorsult a gazdaság, viszont ez is elmaradt az elemzői várakozásoktól.
Az eurozóna egészének növekedési üteme ezidáig elmaradt a globális GDP bővüléstől, viszont nagyon úgy néz ki, hogy
a harmadik negyedévben – várhatóan 2 százalékos növekedéssel – behoz valamit ebből a lemaradásból.
Csütörtökön tették közzé, hogy az amerikai gazdaság a harmadik negyedben mindössze fél százalékkal bővült az előzőhöz képest, míg Kínában ugyanez a mutató csupán 0,2 százalékpont volt. Lehet persze mondani, hogy a kínai GDP már tavaly felpattant a pandémia előtti szint fölé és az USA második negyedéves teljesítménye is hasonló tendenciát mutatott.
A pandémia 2019 utolsó negyedéves kitörése idején és a mostani harmadik negyedévben mért GDP közötti különbség Németországban 1,1, Olaszországban 1,3 százalékra szűkült. Franciaországban a növekedés csaknem elérte a járványcsúcs előtti szintet, míg Spanyolországban 6,6 százalékkal marad el attól.
Ugyanakkor a közös valutaövezet sem ússza meg a globális hatásokat,
a növekedést ott is visszafogja az egyre dráguló energia és szállítás, valamint a globális ellátási láncok megtörése. Mindez az inflációt is növeli, így egyelőre nagyon nagy kérdés, hogy a kilábalás milyen ütemben folytatódik az utolsó negyedében. A német kormány korábban, áprilisban az idei évre 3,5 százalékos GDP-t prognosztizált, most, a harmadik negyedéves adatok ismeretében ezt 2,6 százalékra csökkentették. A jövő évi előrejelzést viszont 3,6 százalékról 4,1 százalékra emelték. A harmadik negyedben a növekedés fő hajtóereje a lakossági fogyasztás volt.
Franciaországban Bruno Le Maire pénzügyminiszter “kivételesen jó eredményekről” beszélt,
a gazdaság bővülését a háztartások fogyasztásának 5 százalékos, valamint az export 2,3 százalékos növekedése hajtotta. Így a harmadik negyedéves GDP jócskán meghaladta a 2,1 százalékos elemzői várakozásokat. Az olasz gazdaság lendülete is kitartott, a második negyedéves 2,7 százalékra egy tized százalékponttal lassultak csak. A Reuters elemzői konszenzusa 2 százalékra számított.
Mario Draghi
Fotó: Figyelő-archív
Mario Draghi olasz miniszterelnök szerint az év egészében 6 százaléknál magasabb, “talán jóval magasabb” GDP növekedésre lehet számítani. Ilyen ütemet utoljára a ‘70-es évek végén tudott Olaszország produkálni.
A spanyol gazdaságot a harmadik negyedben a korábban a pandémia által leginkább sújtott szektorok húzták,
a kiskereskedelem, a szállítás, a szálláshely szolgáltatás, a turizmus hozzáadott értéke összesen csaknem 8 százalékkal ugrott meg.
A spanyol feldolgozóipar – az idén először – szintén képes volt növekedni, viszont a magas átoltottság ellenére a lakosság költekezési hajlandósága csak nem akar visszatérni a járvány kitörése előtti szintre. Ebben szerepe lehet annak, hogy az energiaárak az októberi inflációt várhatóan bőven 5 százalék fölé lökik, ami 30 éves csúcsnak számítana. A francia infláció szintén magas, a 3,2 százalék 13 éves csúcs.
(Borítókép: Getty Images)
