Az okoserdőké a jövő

Hírek Pindroch Tamás
A fákra telepített, az interneten összekötött érzékelők segítségével rögtön azonosítható lesz akár egy erdőtűz központja, a tűz terjedésének a sebessége és iránya. Ez csak egy példa arra, hogy miért lesz szükség Magyarországon is az okoserdők elterjedésére.

Természetesen nem kell minden fára szenzort erősíteni, csupán egy-egy területet szükséges ellátni az erdőket kontrolláló okoseszközökkel, amelyek napelemmel működhetnek. Az érzékelők nem csak a tűzesetekre figyelmeztethetik a szakembereket:

figyelhetik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a levegőminőséget, de földtani adatokat is rögzíthetnek.

Többek között a talaj nedvességtartalmát vizsgálhatják, követhetik a fák növekedésének ütemét, az esetleges betegségekre is felhívhatják a figyelmet. A kártevők elszaporodását szintén rögzíthetik. Így az erdőgazdálkodásra, a fakitermelésre is hatással lesznek ezek a szenzorok. Nyugat-Európában kísérleti jelleggel – a tüzek jelzésére, valamint meteorológiai célokból – már több erdőt elláttak ilyen készülékekkel.

Sopronban készülnek

Az okoserdők hazai elterjedésének nagy lökést adhat az, hogy a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán újjászerveződött a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet. Czimber Kornél dékánhelyettes szerint a „smart forest” megoldások olyan okosszenzorokkal ellátott digitális rendszert jelentenek, amely képes apró részleteiben is elemezni az összetett természeti folyamatokat. A nagy mennyiségű, jobb minőségű adat feldolgozására alapozva

újraértelmezhető az erdők szerepe a szénkörciklusban, a biodiverzitásban, a társadalmi és a gazdasági funkciók tekintetében is.

A szakember kifejtette: a precíziós erdőgazdálkodás elsődleges adatforrásai a fizikai környezetről információkat gyűjtő okosszenzorok, amelyek mikroprocesszorral ellátott, idő- és helymeghatározásra, valamint hálózati kommunikációra képes egységek. Méreteket, mozgást, távolságot, meteorológiai adatokat rögzítenek, mérik a víz vagy a levegő összetevőit, a fényt, a levélvesztést, -elszíneződést. Képesek akár hangok érzékelésére, képeket tudnak alkotni például a vadállományról vagy füstről. Mindezzel nem csupán fáradságos mérések sorozata váltható ki, de olyan összetevők is megfigyelhetők, amelyeket a terepen dolgozó szakszemélyzet nem is tud vizsgálni.

Fotó: Soproni Egyetem

Ökoszisztéma-kutatás

A dékánhelyettes arról is beszélt:

a klíma és annak változása legalább 30 éves adatsorokból számítható, az erdőbe telepített okosszenzorokkal viszont már néhány esztendőn belül kiderülhetnek és igazolhatóvá válhatnak olyan összefüggések, amelyek meglétét még csak sejtjük.

Az érzékelők azon túl, hogy az erdők egészségi állapotának a felmérésében, az ökoszisztéma bonyolult kölcsönhatásainak a megismerésében új tudásanyaggal szolgálhatnak, az egyes faegyedek életfolyamatait is nagy részletességgel képesek monitorozni és összefüggésbe hozni a környezeti történésekkel.

Czimber Kornél kitért arra is: a Soproni Egyetemnek a nagy mennyiségű információ kezelésére már jó néhány saját fejlesztésű programja van, amelyek több gigabyte-os adatcsomagok gyors feldolgozására képesek. Ilyenek például az intézmény geoinformatikai és geostatisztikai fejlesztései, amelyek tér- és időbeli adatelemzésre, összefüggések vizsgálatára alkalmasak. Hozzátette: az erdőmérnöki kar eddigi eredményeire, valamint a meglévő erdészeti tudásbázisra alapozva a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet elsődleges kutatási területként kezeli az okoserdők kialakításának a kérdéskörét, amelyet jelentős hazai informatikai fejlesztési partnerekkel és az univerzitás Tanulmányi Erdőgazdaságának a bevonásával terveznek kiszélesíteni.

A cikk a Figyelő hetilap november 18-án megjelent számában került publikálásra.

Okoserdőket fejleszt a Soproni Egyetem

(Borítókép: Getty Images)

További híreink