A Pénzügyminisztérium hétfőn hozza nyilvánosságra a költségvetés első öt havi részletes adatait. A június 8-án kiadott előzetes számok szerint májusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 324,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezzel az első öt hónapban 1051,5 milliárd forint lett a deficit. A koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére elindított gazdaságvédelmi akcióterv és a járvány elleni védekezés költségei növelték a pénzforgalmi hiányt. A központi költségvetés 910 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 154,3 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 12,8 milliárd forintos többletet értek el idén január-májusban.
Az alapkamatról dönt az MNB
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Májusi ülésén a tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A jegybank májusban indította el az állampapír-vásárlási programját, amely a forintban denominált, fix kamatozású magyar állampapírokra terjed ki. A vásárlásokat a legalább 3 éves futamidejű papírokra fogja koncentrálni a megvásárolható mennyiség nem haladhatja meg a fennálló állomány 33 százalékát.
A monetáris tanács ülése után hozzák nyilvánosságra a negyedévenként kiadott Inflációs jelentés sarokszámait, magát a jelentést pedig csütörtökön publikálják.
A márciusi jelentésben az MNB 3,5 százalékról 2,6-2,8 százalékosra csökkentette az idei várható inflációt és 3,7 százalékról 2,0-3,0 százalékra a GDP növekedési ütemét. A májusi ülés jegyzőkönyvében azonban a monetáris tanács már úgy fogalmazott, hogy „továbbra is cél az eurozónához viszonyított 2-3 százalékpontos növekedési többlet fenntartása, amibe minden mértékadó előrejelzés szerint negatív GDP-változás is bőven belefér.
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
