A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán tette közzé Zöld Pénzügyi Jelentését, amely egy helyzetképet mutat be a magyar pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról. A dokumentum célja az átláthatóság növelése és a piaci információk megismertetése, hogy ezáltal minden érintett pontosabban érthesse az éghajlatváltozás és egyéb környezeti kihívások pénzügyi vetületeit.
A Magyar Nemzeti Bank Zöld programjának 2019-es meghirdetését követően a Zöld pénzügyek Magyarországon címmel kiadott konzultációs dokumentum részletezte a jegybank pénzügyi rendszer zöldítésével kapcsolatos nézeteit, alapelveit és lehetséges eszközeit. A Zöld Pénzügyi Jelentés szorosan illeszkedik ezen publikációk sorába azáltal, hogy egy teljesebb képet kíván adni a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról, elsősorban a 2020-as évet értékelve.
A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) elérése során Magyarország számos területen elmaradásban van
– olvasható az MNB friss jelentésében. Hazánk Európában a 19. helyen áll összességében az SDG-k tekintetében, és jelentős kihívással szembesülünk a megfizethető és tiszta energia, a klímavédelem és a szárazföldi ökoszisztémák védelme terén. Mindezek nemcsak a lakosság életminőségét, bolygónk és országunk élhetőségét veszélyeztetik, de a hosszútávú gazdasági teljesítményre és ezen keresztül a pénzügyi rendszerre is negatívan hatnak.
Kandrács Csaba 2019. október 2-tól a Nemzeti Bank alelnöke, 2019. október 2. óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. Budapest 2020.12.17. (Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság)
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerdán online sajtótájékoztatón a jegybank Zöld Pénzügyi Jelentését ismertetve elmondta:
a koronavírus-járvány ellenére egyértelmű előrelépés történt a zöld pénzügyekben tavaly, számos bank dolgozik zöldhitelek bevezetésén, a magyar állam pedig sikeresen zöld állampapírokat bocsátott ki.
Az alelnök nagyon pozitív fejleménynek nevezte azt is, hogy elindult Magyarországon a vállalati zöld kötvénypiac, három sikeres kibocsátással az MNB ösztönzésére.
Mint mondta:
a fenntartható fejlődési célok szempontjából ugyanakkor van még hova fejlődni.
Jelezte: néhány nap múlva hatályba lépnek a fenntartható befektetésekkel kapcsolatos új uniós rendeletek, a jegybank egy hónapon belül kiadja a bankok számára a zöld ajánlását a környezeti kockázatok kezelésére, és még idén nyáron megszületik a Nemzeti fenntartható tőkepiaci stratégia is.
Az új uniós rendeletekhez a jegybank vezetői körlevelet ad ki az alapkezelőknek, a biztosítóknak, a pénztáraknak, és az év második felében bevezetik a banki klíma stressz-tesztet is. Arról is szólt, hogy a pénzügyi közvetítői rendszer eddig csekély mértékben integrálta működésébe a környezeti fenntarthatósági szempontokat, a hazai pénzügyi tőke csupán néhány százaléka tekinthető zöldnek, míg a nemzetközi és a nemzeti célkitűzések eléréséhez nagyságrendekkel több privát beruházásra van szükség.
Gyura Gábor, a jegybank főosztályvezetője rámutatott:
az első alkalommal megjelent Zöld Pénzügyi Jelentés a magyar gazdaság és leginkább a pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról ad tájékoztatást, elsősorban a 2020-as évet értékelve, és előre tekintve a következő időszakra is.
A jelentés kitér arra, hogy a települési hulladék újrahasznosításában az utóbbi tíz években jelentős fejlődést ért el Magyarország, mintegy felére tudta csökkenteni lemaradását az uniós átlaghoz képest, az újrahasznosítási arány 2019-es 36 százalékos szintje megfelel a visegrádi átlagnak – ismertette.
A jegybank felmérése szerint Magyarországon jelenleg 68 százalékot ér el azoknak a bankoknak az aránya, ahol a legfőbb döntéshozó szerv nem vitatja meg a klímakockázatokat, szemben az uniós 25 százalékkal. A hazai bankok 81 százaléka nem elemezte a klímakockázatok valószínűségét és hatását, míg uniós átlagban ez az arány 48 százalék.
A jelentésben megállapították azt is, hogy az energiahatékony lakóingatlanok arányát is növelni kell, ami jelenleg 3 százalék, míg az EU-ban 9,8 százalékot ér el ez a mutató.
A jegybank ennek ösztönzését a zöldjelzáloglevél-vásárlási programmal tervezi segíteni. A tőkepiacon látható pozitív trendek közé sorolta, hogy a kormányzati zöldkötvény-állomány számottevően bővült 2020-ban, 1,9 százalékra, az unióban ez 0,95 százalék. Az európai piacon 15 százalék körül van a zöld alapon kezelt befektetési alapok aránya, idehaza sajnos még csak fél százalékot tett ki tavaly – mutatott rá, hozzátéve: jócskán van tere a növekedésnek.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
