A jegybank monetáris tanácsa március 8-i, eredetileg nem kamatdöntő ülésén az alapkamatot 3,40 százalékon hagyta, de a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal, 5,40 százalékról 6,40 százalékra emelte. Az akkor kiadott közlemény szerint a lépés oka az volt, hogy az orosz-ukrán háború erősítette az áru- és pénzpiaci kockázatokat.
Most a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 4,4 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan 7,4 százalékra nő a kamatfolyosó felső széle.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntés után, online sajtótájékoztatóján kiemelte: az MNB szakértői a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásukat csökkentették, míg a romló növekedés mellett az inflációs prognózisukat megemelték. Rámutatott: a GDP növekedése az idén 2,5-4,5 százalék lehet, míg az infláció 2022-ben a 7,5-9,8 százalékos sávban várható a jegybank szerint.
A fogyasztói árindex 2023 második felében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első fél évében érheti el a 3 százalékos inflációs célt – jelezte az MNB alelnöke. Mint mondta, a következő negyedévekben erőteljes negatív kínálati sokkok határozzák meg az inflációt és a GDP alakulását. A következő hónapokban az infláció várhatóan emelkedik még, számításaink szerint a márciusi adat ismét magasabb lesz, a 8,5-9 százalék közötti sávba várható. Ez a folyamat még jellemző marad néhány hónapig, csupán az év második felében következhet be a fordulat.
Virág Barnabás jelezte: a világon mindenütt, így nálunk is az orosz-ukrán háború és a szankciós politikák határozzák meg a makrogazdaság alakulását, a háború miatt a kockázatok a szokásosnál is jóval nagyobbak. Rövidtávon a háború és a szankciók határozzák meg az infláció és a GDP alakulását, középtávon egyértelműen az infláció jelenti a nagyobb kockázatot, ezt kell a középtávú döntések fókuszába helyezni. Ehhez egy következetes, szigorító, antiinflációs politikára lesz szükség, a kamatemelési ciklus folytatását nagyobb lépésekkel kell végrehajtani.
Virág Barnabás utalt arra, hogy az orosz-ukrán háború miatt egy lineáris világból átléptünk egy nem lineáris világba az élet nagyon sok területén. Nagyon rövid idő alatt jelentős áremelkedés ment végbe, a negatív kínálati sokkok fognak dominálni a következő időszakban a világban mindenütt, de kimondottan Európában.
A pénzpiacokon annál nagyobbak voltak a mozgások, minél közelebb van egy ország a háborúhoz, ez alól a magyar piac sem volt kivétel. Nagyon gyors pozíció változás következett be, nagyságrendileg rövid idő alatt 700 milliárd forintnyi short pozíció épült fel a forint piacán, ami rövidtávon az árfolyam gyors leértékelődését hozta, majd ez fordult meg az utóbbi egy hétben.
Virág Barnabás az online tájékoztató végén még egyszer nyomatékosította: a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt annak érdekében, hogy az árstabilitást tudjuk majd biztosítani.
Kérdésre Virág Barnabás kiemelte: az alapkamat fokozatosan fog felzárkózni az irányadó kamathoz, de azt a következő időszak fogja meghatározni, hogy ez mikor és milyen kondíciók mellett történhet meg. Az biztos, hogy a két kamat össze fog érni – jelezte Virág Barnabás.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője a döntést követően kifejtette: a háború több oldalról fokozza az inflációs nyomást. Februárban 8,3 százalékra emelkedett az éves bázison számított infláció Magyarországon, ilyen magas értékre 15 éve nem volt példa. A tavalyi bázis hatása áprilistól enyhítené némileg a nyomást, azonban az orosz-ukrán háború hatásai miatt erre a közeljövőben sem számíthatunk. Az ellátási láncok ismételt megszakadása, az erőteljesen emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt a következő hónapokban átlépheti a 10 százalékot az infláció, az év egészében még akkor is 8-9 százalék körül alakulhat átlagosan, ha a háború néhány héten belül véget érne.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője írásos kommentárjában kifejtette: a várakozásoknak megfelelően 4,40 százalékra emelkedett az alapkamat az eddigi 3,40 százalékról, a Monetáris Tanács emellett 100 bázisponttal 4,40 százalékra emelte az egynapos betéti, valamint 100 bázisponttal 7,40 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az egyhetes betéti kamat várhatóan 5,85 százalékról tovább emelkedik csütörtökön, azonban az MNB feltehetően a mozgástér megőrzése érdekében kissé lassíthatja az emelés mértékét. A forint a kamatemelést megelőzően már kissé erősödött, azt követően pedig folytatódott az erősödés, azonban a forint árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja. Az inflációs kockázatok fokozódása és a korábbi várakozásoknál messze magasabb pénzromlás miatt az MNB a közelmúltban elválasztotta az effektív egyhetes betéti kamatot az alapkamattól, ezenkívül kiszélesítette, valamint aszimmetrikussá tette a kamatfolyosót, annak érdekében, hogy a pénz- és árupiaci mozgások kiszámíthatatlansága miatt növelje a mozgásterét.
