Az ipar és azon belül a feldolgozóipar teljesítménye rontotta a második negyedévben a növekedést, de az aszály miatti gyenge mezőgazdasági adatok sem javítottak a számokon. Hiába nyert lendületet az építőipar és a szolgáltatások, a fogyasztás szerény bővülése mellett a GDP mindössze másfél százalékkal tudott nőni éves szinten, negyedéves alapon pedig csökkenés következett be. Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévében a nyers adatok alapján 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal az előzetes adatokat kedden.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.
Az év első félévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Az ipar teljesítménye április-júniusban 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.
Az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta, a mezőgazdaságé (az aszály következtében) 5,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A második negyedévi növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,4 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,4 százalékponttal), valamint az építőipar (0,3 százalékponttal). A mezőgazdaság teljesítménye 0,2, az iparé 0,5 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (7,2 százalék) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 6,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 4,7, az információ és kommunkációé 3,3 százalékkal nőtt. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 3,2, az oktatásé 3,0, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és az ingatlanügyleteké egyaránt 2,8, a kereskedelemé 2,0 százalékkal növekedett.
A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban emelkedett: a tartós termékek esetében 9,1, a féltartósok esetében 2,0, a nem tartósok esetében 4,3, a szolgáltatások esetében 3,6 százalékkal.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 15,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, utóbbié jelentős mértékben.
A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás esetében az átlagnál nagyobb mértékben visszaesett, az ingatlanügyletek esetében bővült a fejlesztések volumene.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1640 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (3,2 százalék) csökkent, mint az exporté (1,8 százalék). A külkereskedelem 80%-át kitevő áruforgalomban a behozatal 4,9, a kivitel 3,3%-kal kisebb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 4,6, importja ennél nagyobb mértékben, 6,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: Shutterstock
