– Három éve nevezték ki az MTVA vezérigazgatójának, ami azt jelenti, hogy a poszton eddig eltöltött idejének több mint a fele a koronavírus-járvány árnyékában telt. Hogyan alakította át a közmédia szervezetének az életét a pandémia?
– A kollégák felé az első szavam a köszönet volt, hiszen mégiscsak egy tartalom-előállító cég vagyunk, ennek megfelelően pedig az elsődleges elv az, hogy műsornak lennie kell. Ez vonatkozik a tévére, a rádióra, az online-ra és a hírügynökségre egyaránt. Ezt a munkatársak a nehézségek közepette is pontosan tudták, s tették a dolgukat. Sokféle szempontot kellett figyelembe vennünk, de természetesen a legfontosabb a dolgozóink egészségének a védelme volt. Így számos intézkedést hoztunk a megfertőződés esélyének a minimalizálása érdekében.
– Hogyan alakult az MTVA személyi állománya az elmúlt években, és milyen paraméterek jellemzik ma a munkaerőt?
– Jelenleg valamivel több mint kétezer belsős munkavállalója van a vállalatnak, emellett több száz fő segíti bizonyos produkciók megvalósulását. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy 2011-ben jött létre az MTVA, tehát az idén ünnepeltük a tizedik évfordulót. Amikor egy évtizeddel ezelőtt megtörtént az átalakítás, és négy cég – a Magyar Televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI – integrálódott, csaknem négyezer ember tartozott a közmédia kötelékébe. Azóta tehát ez a létszám megfeleződött, ami egy óriási hatékonyságnövelés eredménye, hiszen az állomány jelentős csökkenése mellett a médiaszolgáltató közreműködésével sok új tematikus csatornát és adást tudtunk indítani.
Tíz esztendő alatt több mint a másfélszeresére nőtt a legyártott műsorpercek száma,
ami azt igazolja, hogy sokkal hatékonyabban tudunk műsort készíteni, egyebek mellett az egyes szervezeti egységek közötti együttműködésnek köszönhetően. Példaként említhetem, hogy egy-egy eseményre ma már nem kell külön tévé- és rádióstábot delegálnunk. A szervezeti struktúrát ugyancsak teljesen megreformáltuk.
– Milyen életpályamodellt kínálnak a munkatársaknak, és mekkora arányú fluktuációval szembesülnek?
– Megítélésem szerint a magyar médiapiac kissé túlméretezett. Ennek is betudható, hogy állandó a fluktuáció az MTVA minden platformjánál. S vannak olyan hiányszakmák – elsősorban műszaki vonalon –, amelyeknél nekünk is folyamatos teendőt ad a munkaerő-utánpótlás. A vezérigazgatói stratégiám egyik központi eleme, hogy igyekszünk minden posztra a lehető legjobb szakembereket felkérni és alkalmazni.
Azt szeretném, hogy legyen egyfajta státuszszimbólum a közmédiában dolgozni.
Ezen a téren igen nagyot léptünk előre. Az operatőreinket, a vágóinkat például szüntelenül csábítják a filmvilágból, de a szerkesztőkre, riporterekre is mindig nagy a kereslet. Ám nemcsak a szervezetre, hanem a tartalomra és az eszközparkunkra vonatkozóan is az innovációt és a kreatív fejlődést tűztem ki célul. S nyugodtan mondhatom: az MTVA fejlettségben most érte el a felnőttkort. Immár abban a stádiumban vagyunk, hogy egy XXI. századi vállalat képét nyújtjuk. Átalakítottuk a szervezeti rendszerünket és működésünket, sokkal gyorsabb a döntéshozatal folyamata, kevesebb a vezető beosztású munkatárs. Emellett képzési lehetőségeket biztosítunk a kollégáknak mind házon belül, mind „külsős” tanfolyamokon, s az anyanyelvi kultúra, valamint a nyelvhelyesség ápolására is nagy figyelmet fordítunk a Montágh Testületen keresztül. Egy életpályamodellt akarunk felkínálni az itt dolgozóknak: azt szeretnénk elérni, hogy ha valaki munkát vállal nálunk, és jól is dolgozik, akkor bizonyos időközönként előreléphessen.
– Többször is említette a hatékonyságot. Mennyire mutatkozik meg ez a központi költségvetési források felhasználásában? Sok támadás éri ugyanis az MTVA-t a százmilliárd forintot meghaladó állami büdzséjének a mérete miatt.
– Állandóan megpróbálnak minket a politika színterére ráncigálni, de nekünk nem feladatunk, hogy ott szereplők legyünk. Mégiscsak a közmédiáról van szó, amely pártoktól független, objektív. A gazdálkodásunk teljesen átlátható, a beszámolóink nyilvánosak, részletesen kifejtve bennük, hogy mennyit és mire költünk. A költségvetésünk egyáltalán nem eltúlzott, hiszen azokra a célfeladatokra kapjuk, amelyeket egyébként törvényi kötelezettségünk is ellátni. A keret egy jelentős – tízmilliárd forintot bőven túllépő – része például műsorszórásra megy el. Az ideálisnak azt tartanám, ha a büdzsénk több mint felét műsorkészítésre fordíthatnánk. Ám még nem tartunk itt. Az anyagiakról szólva úgy összegeznék, hogy a feladatainkra megfelelő mennyiségű pénzt kapunk.
– Jelenleg milyen beruházások, fejlesztések folynak a cégnél?
– Állandó építkezések zajlanak. Most például az M5 oktatási-kulturális csatorna, hamarosan pedig a Duna TV kap önálló stúdiót. Teljes technológiamegújítás zajlik az infrastruktúránkban. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy XXI. századi médiavállalat működéséhez. A -közelmúltban korszerűsítettük a háttértárunkat és a szerverparkjainkat. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani: „Ez igen!” Ez az a színvonal, amelyhez hozzászoktak. Emellett itt is kiemelném az innováció fontosságát. Az elsők voltunk például az M3-mal abban, hogy a tartalmat a broadcastról az online világba tereltük át. Ugyanilyen trendteremtő volt a webes lebonyolító rendszerünk, amelyet a foci-Eb és a nyári olimpia alatt próbálhattak ki a nézők.
Ennek lényege, hogy egyszerre fut öt online csatornánk, amelyeken párhuzamosan lehet nézni az eseményeket.
Az M4 Sportot az ötkarikás játékok alatt elsősorban a magyarok szerepléseire pozicionáltuk, de az interneten minden egyéb történés is elérhető volt. Szintén élen járunk a modern kor elvárásainak mindenben megfelelő, professzionális technikával felszerelt, világszínvonalú stúdiók kialakításában, amelyek segítségével korábban sosem látott minőségben elevenedhetnek meg a nézők szeme előtt a tartalmak. Megemlíthetem például ennek körében a megújult Időjárás-jelentésünket, amelynek egyedülálló lett a megjelenési formája. A folyamatos innováció jegyében annyit már most elárulhatok, hogy jövőre a Duna TV mint a nemzet csatornája és az M5 is megújul mind tartalmilag, mind vizuálisan. Szintén az újításokhoz kapcsolódik, hogy ismét elkezdtünk olyan produktumokat gyártani, amelyek egy ideig szüneteltek. Ennek ékes példája a Toldi című animációs sorozat vagy a Rozmaring kunyhó bábsorozat.
– Fizikailag ma már egy helyen, a Kunigunda útján lévő gyártóbázison működik a teljes közmédia?
– Igen, a Duna TV és a Magyar Rádió költöztetése után most már az MTI is itt van. Tulajdonképpen egy műsorgyártó komplexum üzemel a Kunigunda útján. Egyedül a zenei együtteseknek van külön székházuk, ők hamarosan a Jókai utcába költöznek.
– Hogy látja, a jelenlegi televíziócsatorna-struktúrában megtalálták a kívánatos működési modellt?
– Még tartalomszolgáltatási igazgató voltam, amikor tulajdonképpen igazodtunk ahhoz a világszerte tapasztalható tendenciához, mely szerint a műsorszolgáltatók nem egy általános csatornán futtatják az összes tartalmukat, hanem inkább tematikus kínálatot nyújtanak. A magyar közmédiának annyiféle feladata van, hogy mi is úgy gondoltuk, ezek közül több is megér önálló platformot. Így jött létre az M1 hírcsatorna, amelynek az azóta elért eredményei azt igazolják: jó döntés volt az elindítása. A gyermekeknek szól az M2, amely nem sugároz reklámot, és teljesen erőszakmentes. A szülők biztosak lehetnek benne, hogy ha a gyermekük itt néz mesét, akkor nem fog találkozni semmilyen deviáns magatartásformával. Az M4 Sport esetében a nézettségi adatok is azt bizonyítják, hogy sportnemzet vagyunk, a magyar lakosság sportműsor iránti igényei gyakorlatilag kielégíthetetlenek.
Bár még nincs vége az évnek, de az idén a legnézettebb hazai televízió-műsor a magyar labdarúgó-válogatott szereplése volt az Európa-bajnokságon.
Ügyelünk egyébként arra, hogy ne csak látványcsapatsportágakat közvetítsünk.
Általánosságban azt is el kell mondanom, hogy a közmédiában nem a nézettség az első számú kritérium. Ha ugyanis az lenne, akkor nagyon sok olyan feladatot nem tudnánk teljesíteni, amely igenis kötelességünk. Az M5-tel kapcsolatban például sokszor megjegyzik, hogy csak 15 ezren nézték a műsorra tűzött opera-előadást. Erre úgy szoktam reagálni: meg kell nézni, hogy az adott darabot a színházban hányan látták, és fel kell hívni a figyelmet, hogy a tévében tízszer többen. S persze úgyszintén dolgunk, hogy a külhoni magyarság életének fontos mozzanatairól beszámoljunk.
– A felsoroltak közül talán az M1 van a legnagyobb reflektorfényben, s ellenzéki oldalról a legtöbb bírálatot is ez a csatorna és a hírszerkesztési gyakorlata kapja. Hogyan kommentálja ezeket a minősítéseket?
– Azáltal, hogy az M1 egy népszerű, nézett, trendteremtő hírcsatornává vált, szinte természetes, hogy támadások kereszttüzébe került. A hírműfajt – akár politikai oldalaktól függően is – sokféleképpen lehet értelmezni, de nekünk az a célunk és jogszabályi feladatunk, hogy mindent tényszerűen közöljünk. Nyilvánvaló, hogy mindenki máshogy interpretál bizonyos helyzeteket, ezért nem feltétlenül felel meg az ő felfogásának az, ahogy mi a híreket sugározzuk. De fontos, hogy az M1 minden magyarországi, Kárpát-medencei történést szinte azonnal, élőben képes bemutatni. Ez nagy előnyünk. Ráadásul ha valamit élőben közvetítünk, onnantól kezdve nehéz értelmezési vitákba bocsátkozni.
A kollégák felkészültek, a szerkesztési elvek pártatlanok, objektívek, ezért csak azt tudom mondani nekik, hogy nyugodtan folytassák a munkájukat.
Ezzel nem azt állítom, hogy mi hibátlanok vagyunk. De ha hibázunk, azt el is ismerjük. Ezt elmondtam az ide néhány éve bejövő ellenzéki képviselőknek is. Hozzátenném ugyanakkor, hogy érdemes alaposan megvizsgálni az etalonként hivatkozott angolszász világban manapság készülő interjúkat. Ezekben azt látni, hogy egyes műsorvezetők meglehetősen elfogultak, egyoldalú forrásokból tájékozódnak, és ezek alapján kérdezik az alanyokat.
– Magyarországon ma több mint egy tucat sporttévé kínálata érhető el, sok tehát a konkurens a piacon. Mi alapján dől el, hogy az M4 Sport mely események közvetítésének a jogát veszi meg?
– A nemzetközi események jogdíja – és nem csak a sportban – folyamatosan és meredeken nő. Az elmúlt évben például a sport területén százötven-kétszáz százalékos jogdíjdrágulás is előfordult. Látható tehát, hogy borzasztó nagy a verseny. Az a vád pedig igazságtalan, mely szerint mi minden sportesemény jogát bekebelezzük, hiszen például a spanyol labdarúgó-bajnokság közvetítése nem feladatunk. Az M4 Sport credója az, hogy az idehaza zajló összes sporteseményt bemutatja, továbbá minden olyan nemzetközi történést, amelyben van magyar résztvevő.
– A rádiós műsorszórás jövőjével kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak?
– A Kossuthnak, a Petőfinek, a Bartóknak és a Dankónak együtt megközelítőleg harminchat százalékos a részesedése a magyar piacon.
De nekünk itt sem az az első, hogy mindenáron piacvezetők legyünk, hanem hogy minőségi tartalmat szolgáltassunk. Tudjuk például, hogy a komolyzene-rajongók nem egy többmilliós tábort képviselnek. Mi viszont úgy gondoljuk: egyetemleges és magyar szempontból egyaránt egy olyan kulturális értékről van szó, amelyet feladatunk közvetíteni. Ennek a felülete a Bartók rádió, amely kortárs szerzők műveit is rögzíti és sugározza. A Kossuth egyértelműen megkerülhetetlen: volt, van, lesz. Szerintem egyébként élete folyamán előbb-utóbb mindenki Kossuth-hallgatóvá válik. A Petőfivel kapcsolatban kiemelném azt a projektünket, melynek célja a koronavírus-járvány miatt erősen megtépázott magyar könnyűzenének a támogatása és előnyben részesítése a tévé-, a rádió- és az online szegmensben egyaránt. A legfiatalabb csatornánk a Dankó, amelynek óriási a sikere. A hallgatói visszajelzések világosak: noha nincs a kirakatban, de nagy igény van a magyar kultúra szerves részét képező nótavilágra, nép- és cigányzenére, valamint operettre.
– A közmédiának nagyon gazdag az archívuma. Milyen terveik vannak arra nézve, hogy az anyagai minél szélesebb körben elérhetők legyenek a nagyközönség számára?
– Az archívumunk feladata több évtized képi és hanganyagának a digitalizálása. A számok elképesztők: tizennyolc kilométernyi rádiós szalagunk van – nem hosszában, hanem élére állítva –, ez idáig négy kilométert digitalizáltunk. Az MTI fotói közül eddig 450 ezer darabbal végeztünk. Ezek így már kereshetők. Persze ahogy fejlődik a technológia, úgy gyorsul fel ez a munka. De amikor először meglátták a kollégák az átalakítandó adatmennyiséget, azt mondták, ez legalább harminc évig fog tartani. Most hét-nyolc esztendős távlatban gondolkozunk. Nemcsak feladatunk, hanem magunkkal szemben is elvárás, hogy az utókornak minden kincs rendelkezésére álljon elektronikus formában.
(Borítókép: Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. 2021.10.14. (Móricz-Sabján Simon)