A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly a november 30-al kezdődő héttől méri az oltási hajlandóságot. A felmérés 23. hetében
a vizsgált népesség közel 80 százaléka vagy a már beoltottak körébe tartozott, vagy úgy nyilatkozott, hogy biztosan, illetve talán beoltatja magát.
Az oltást ellenzők, illetve azok együttes aránya pedig, akik nem kívántak válaszolni, 20 százalék körüli volt.
Az oltás mellett voksolók aránya a mérés kezdetéhez képest közel a kétszeresére nőtt, az elutasítók száma pedig a harmadára csökkent
– írja a statisztikai hivatal.
A tavaly november végi mérés kezdetéhez képest már több, mint a négyszeresére emelkedett azok aránya, akik úgy gondolják, beoltatnák magukat, vagy már be is oltották őket.
Az elmúlt két hétben az eddig szinte folyamatosan növekvő oltási hajlandóság megtorpant, és a bizonytalanok aránya ugyan jelentősen csökkent, de még mindig 19 százalék körüli.
Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek 86 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma, 82 százalékát az oltással kapcsolatosan a sajtóban, médiában megjelenő hírek, 81 százalékát a kormányzati kommunikáció, 67 százalékát pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják. Ugyanakkor
a válaszadók több, mint a fele (54 százaléka) egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.
A KSH adatai szerint a 64 év felettiek (89 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (76 százalék) tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.
(Borítókép: A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával töltött fecskendők a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. május 10-én. (MTI/Vajda János)
