A héten a KSH két adattal jelentkezik: szerdán jelenik meg az ipar júliusi teljesítményének második becslése, míg pénteken a júliusi építőipari adatok látnak napvilágot – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Emlékeztetett, az első becslés alapján az ipar júliusban éledezni kezdett: bár teljesítménye éves alapon 2,6 százalékkal csökkent, az előző hónaphoz képest 2,8 százalékos növekedést mért a KSH. A második becslésből kiderül – folytatta – az egyes iparágak teljesítményének alakulása, illetve a rendelésállomány változása. Vélhetően júliusban is azok az iparágak teljesítettek jól, amelyek exportra termeltek, míg a belső piacra termelő iparágak kibocsátása mérséklődött.
Az uniós források visszatartása is hozzájárul az építőipari megrendelések csökkenéséhez.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
Júniusban az építőipar teljesítménye a korábbiaknál kisebb mértékben, 3,8 százalékkal csökkent éves alapon – ám ebben nagy szerepe van a gyenge bázisnak. Havi alapon az ágazat teljesítménye 1,4 százalékkal mérséklődött. Az építőipar csökkenő teljesítményét alapvetően az alacsony kereslet okozza – magyarázta a szakértő: az uniós források visszatartása, az állami és önkormányzati forráshiány, a magas kamatkörnyezet egyaránt visszafogják az építkezéseket. Ezt mutatja a rendelésállomány volumenének 26,1 százalékos visszaesése is. Ebből következik az is, hogy vélhetően a most pénteki adat sem lesz túl kedvező – tette hozzá.
A jegybank közlései
Az MNB heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő Aranykönyvet és a csütörtökön napvilágot látó júliusi fizetési mérleg adatokat érdemes megemlíteni Regős Gábor szerint. Az Aranykönyv tartalmazza az egyes pénzügyi intézmények (hitelintézetek, befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, befektetési alapok, biztosítók, biztosításközvetítők, pénztárak) 2022-es pénzügyi adatait. Júniusban a folyó fizetési mérleg egyenlege 547 millió eurós többletet mutatott. A kedvező adathoz a külkereskedelmi egyenleg javulása (1702 millió euróra) járult hozzá, ami az export bővüléséből és az import mérséklődéséből adódik. Ugyanakkor a profitkivonás a profit-húzta infláció miatt növekedett – az elsődleges jövedelmek deficitje 903 millió eurót tett ki. Vélhetően a júliust is hasonló folyamatok jellemezték: a külkereskedelmi egyenleg kedvezően alakulhatott, míg a profitkiáramlás továbbra is erős maradhatott – magyarázta Regős Gábor.
Eurózóna
Az Eurostat a hét második felében közöl érdekesebb adatokat – emelte ki Regős Gábor. Szerdán jelennek meg az ipari termelés júliusi adatai, csütörtökön az üres álláshelyek második negyedéves adatai, míg pénteken a második negyedéves munkaerőköltség adatok és a júliusi termék-külkereskedelmi adatok látnak napvilágot. Júniusban az ipari termelés volumene havi alapon fél százalékkal nőtt az eurózónában és 0,4 százalékkal az Európai Unióban, miközben éves alapon mindkét térségben 1,2 százalékkal csökkent a teljesítmény. Az ipari termelés visszaesése tehát nemcsak hazánkban jelent problémát a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt, bár uniós szinten a termelés havi alapon már az év hatodik hónapjában növekedni tudott – mutatott rá a szakértő. Hozzátette, az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb visszaesés Észtországot (12,9 százalék), Bulgáriát (9,3 százalék) és Belgiumot (7,6 százalék) jellemezte, miközben a legerőteljesebb növekedést Dániában (12,3 százalék), Írországban (8,3 százalék) és Szlovákiában (3,6 százalék) mérték. Az egyes tagállamok teljesítménye tehát rendkívül eltérően alakult.
Álláshelyek, munkaerőköltség
Az első negyedévben az üres álláshelyek aránya minimálisan, 0,1 százalékponttal csökkent az eurózónában és az Európai Unióban is az egy évvel korábbihoz képest, így a két térséget 3, illetve 2,8 százalékos ráta jellemezte – sorolta Regős Gábor. Az üres álláshelyek aránya Belgiumban, Hollandiában és Ausztriában volt a legnagyobb (egyaránt 4,7 százalék), míg Bulgáriában, Spanyolországban, Lengyelországban és Romániában a legkisebb (egyaránt 0,9 százalék). Hazánkban az üres álláshelyek aránya 2,6 százalékot tett ki.
Az első negyedévben a munkaerőköltség az eurózónában öt, míg az Európai Unióban 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bérköltség legnagyobb mértékben Bulgáriában (15,7 százalék), Romániában (14,3 százalék) és Litvániában (13,2 százalék) emelkedett – hazánk esetében a növekedési ütemet a magas bázisidőszaki adatot okozó fegyverpénz visszahúzta. Ugyanakkor az eurózóna első három havi 8, illetve az Európai Unió 9,4 százalékos inflációját figyelembe véve ez mindkét övezetben a reálbérek csökkenését jelenti. A második negyedévben nagyon nagy meglepetésre nem számítunk, a munkaerőköltség növekedési üteme az első negyedéveshez hasonlóan alakulhatott.
Júniusban az eurózóna exportja euróban számítva 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az import 17,7 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként az egyenleg 50,1 milliárd euróval 23 milliárd euróra javult. Hasonlóan alakultak az egész Európai Unió adatai is: az export értéke 0,4 százalékkal emelkedett, az importé 22,6 százalékkal visszaesett, az egyenleg pedig 59,5 milliárd euróval 24,6 milliárd euróra javult. A kedvezőbb adatokhoz vélhetően egyaránt hozzájárult a cserearány javulása, ami az Európai Unió által importált energia árának normalizálódásából adódik, illetve a volumenek változása: az import volumene is csökkent, tekintettel az alacsonyabb belső keresletre. Hasonló adatokra számítunk e hét pénteken is – tette hozzá a szakértő.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban szerdán az augusztusi inflációs adatokat jelentetik meg. Júliusban az infláció havi alapon 0,2 százalékot tett ki – hasonlóan az egy hónappal korábbihoz, míg az éves ráta 3,0 százalékról 3,2 százalékra nőtt. A mostani adat abból a szempontból lesz érdekes, hogy iránymutatást ad a Fed monetáris politikája szempontjából. Az ilyen iránymutatások az elmúlt időszakban érdemben tudtak hatnak a dollár – vagy akár a forint – árfolyamára, illetve a részvényárakra.
A Fed döntésére a jövő hétig még várnunk kell, szemben az EKB-val, ahol már most csütörtökön összeül a Kormányzótanács. A várakozások szerint a kamatemelési ciklus nem folytatódik a mostani ülésen, az irányadó rátát a jegybank 4,25 százalékon hagyja. Ugyanakkor az elmúlt időszakban megjelentek már olyan vélemények is, hogy nem kizárt a további szigorítás.
Borítókép: MTI/Balázs Attila
