Az exporttevékenységet folytató európai kkv-k több mint fele nagyobb forgalomra, közel harmaduk foglalkoztatás-bővülésre, minden második cég pedig piaci részesedésének növekedésére számít. A magyar kkv-k ennél valamivel visszafogottabb várakozásokkal bírnak – jelezte a kkv-k exportfejlesztését szolgáló Enterprise Europe Network (EEN).
Kedvezően látják nemzetközi üzleti lehetőségeiket az exporttevékenységet végző vagy tervező európai kkv-k – derül ki az Enterprise Europe Network „Kkv-k növekedési kilátásai 2019-20” európai felméréséből. A világ legnagyobb üzletfejlesztési hálózata, az európai kkv-k exportfejlesztését 65 országban szolgáló EEN azt vizsgálta, hogy milyen várakozással bírnak az uniós vállalkozások.
„A külkereskedelmi tevékenységet végző európai kkv-k körében 2018 és 2019 áprilisa között végzett felmérés alapján a cégek 59 százaléka számít a következő 12 hónap során növekvő forgalomra, miközben stabil foglalkoztatás-bővülés várható, és a cégek 30 százaléka tervezi növelni munkaerőlétszámát.
A piacbővüléssel kapcsolatban óvatos optimizmus figyelhető meg: a külföldi terjeszkedést szándékozók 49 százaléka számít piaci részesedésének növekedésére” – tájékoztatott Hendrich Balázs, a magyarországi EEN konzorciumot vezető HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
A hazai kkv-k ennél valamivel visszafogottabbak exportkilátásaikat illetően. 56 százalékuk számít a forgalma, 45 százalékuk pedig a piaci részesedésének növekedésére, miközben minden negyedik cég tervez foglalkoztatás-bővítést, ami azonban jóval felülmúlja régiós társunkat, Csehországot, ahol a cégek 49 százaléka tervez forgalom és csupán 14 százaléka foglalkoztatás-bővülést.
Gyors és olcsó exportfejlesztés a hazai kkv-knak
A magyarországi cégek mintegy 95 százaléka magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás, a legkisebbekben is megvan azonban a lehetőség, hogy globális exportőrré váljanak.
„Tömegével vannak azok a hazai kkv-k, amelyek minőségi és mennyiségi szempontból is képesek a nemzetközi piacokon versenyképes termékeket vagy szolgáltatásokat kínálni. A sikeres külpiaci tevékenységhez viszont ez még nem elég, túl kell ugyanis jutni a piaci, finanszírozási, kapcsolati és nyelvi hiányosságokon, akadályokon. Mégis érdemes belevágni, hiszen az Európai Unióba értékesítő cég egy négyszázmilliós piacon lehet jelen – szemben a hazai tízmilliós piaccal. A külpiacra lépés tehát jelentős üzleti lehetőséget hordoz magában, ugyanakkor komoly tőke és menedzsment igénye is van.„ – mondta el Hendrich Balázs vezérigazgató.
Ezek a sikeres külpiacra lépés feltételei
A sikeres külpiaci bővülés első lépése a meglévő erőforrások felmérése, és ennek tudatában az elérni kívánt célok kitűzése – tehát hogy melyik piacon, kinek és milyen formában kíván értékesíteni a cég. Ezután következhet a feladatok leosztása, és azok finanszírozásának kérdése. Egy távoli piac meghódításánál ugyanis akár csak az úti költségek fedezése is jelentős anyagi vonzattal jár. Fel kell mérni azt is, hogy a célországban milyen szabályozás vonatkozik az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésére, majd ezt követően jöhet az üzleti terv elkészítése.
.
Borítókép: Artsholic, PuzzlePix/Shutterstock
