A használatba vett új lakásszám növekedése a vidékre jellemző, ami a családi házak arányának, és az átlagos lakásméret növekedését is eredményezte. E mögött ott van a falusi CSOK kedvező hatása és a 2020-2021 években, az építések indulásakor meglévő kedvezőbb hitel-kamat környezet. A korábbi évekhez mérve a 2022. évben kiadott építési engedélyek száma és a megvalósuló lakásszám közötti különbség jelentős növekedése arra mutat rá, hogy engedélyek birtokában sem indulnak el a kivitelezési munkák. A megrendelők előkészítenek, de egyre többen kivárnak.
A szövetség hosszú távú, rendezett viszonyok megteremtését illetve fenntartását szorgalmazza, ami biztosítja a kereslet-kínálat egyensúlyát
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében ez még inkább így alakul. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szüksége. Kétszámjegyű kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható.
A tavalyi év második felétől az új építésekkel szemben a felújításokra került a hangsúly, különös tekintettel az energiatakarékosságot szolgáló munkákra.
Az összes kivitelezési munkák közül a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.
Az ÉVOSZ számításai szerint 2022. évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásépítési munkarész és lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.
Annak érdekében, hogy a 2021-2022. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2023-2024. években a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg, a Kormány fontos intézkedéseket hozott. Az ötszázalékos ÁFA melletti kivitelezés lehetősége az új építéseknél 2028 év végéig, a falusi CSOK igénybevételének meghosszabbítása és a Babaváró hitel fenntartása. Az ÉVOSZ szerint további intézkedések meghozatala indokolt, melyekhez a Szövetség is javaslatokat fogalmazott meg.
2023-2024 években Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem kapacitáshiány vagy szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.
Az ÉVOSZ javasolja, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum ötmillió forint összeget.
Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.
A lakásár – családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat.
A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes ÁFA előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne, határidők nélkülivé válhatnának. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. Ez a 2022. évi számokban és folyamatokban is tetten érhető. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot.
Borítókép: Kallus György / VG
