Az egy évvel korábbinál közel 33 százalékkal több, összesen 111,4 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek novemberben a háztartások
– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év végi időszakban szokatlanul erős kereslethez valószínűleg az október óta elérhető Zöld Otthon Lakáshitel is hozzájárult. A fogyasztási hiteleknél már kicsit változatosabb a kép. A személyi kölcsönöknél 38,3 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a lakossági ügyfelek, ami kevéssel ugyan, de elmaradt az októberre kimutatott volumentől, de az egy évvel korábbi 23,9 milliárdot jócskán meghaladta. A szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt is stabilan erős a kereslet, a novemberre kimutatott, 9,3 milliárd forintnyi új szerződés csak hajszállal maradt el az októberi mennyiségtől.
A babaváró kölcsön viszont eddigi történetének egyik leggyengébb hónapját zárta,
legalábbis ami az új szerződéseket illeti: ezek mennyisége ugyanis mindössze 37,6 milliárd forintot ért el, ami mind az októberi 44,5 milliárdtól, mind az egy évvel korábbi 49,7 milliárdtól jóval elmarad.
Az MNB első tizenegy havi számain ugyanakkor az látszik, hogy történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitelpiac Magyarországon.
Ez elsősorban a lakáshiteleknek köszönhető, amelyeknél közel 40 százalékkal nőtt az újonnan megkötött szerződések összege, megközelítve így az 1200 milliárd forintot. Jóval visszafogottabb ütemben, de stabilan nőtt a fogyasztási hitelek piaca is: az itt kimutatott, 1142,8 milliárd forintos volumen 6,7 százalékkal magasabb asz egy évvel korábbinál. A babaváró kölcsönnél ugyanakkor már több mint 11 százalékkal csökkent az új szerződések összege 2020. első tizenegy hónapjához viszonyítva, igaz, így is meghaladta az 509 milliárd forintot.
A háztartások hiteleinek állománya közben hónapról hónapra újabb csúcsokra tör: november végén 9277,9 milliárd forintot tett ki, amely 15,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
