Elég sok tekintet elkerekedett, amikor négy éve a Disney bejelentette, hogy egy kezdő rendező Rian Johnson fogja dirigálni az új trilógia középső részét. Rian ugyan korábban már rendezett egy neo-noirt (Beépülve) és egy remek időutazós sci-fit is (Looper), de nagyköltségvetésű filmmel még nem volt dolga.
Okkal merült fel, hogy egy ilyen rendezőnek mennyire adnak majd szabad kezet. Pláne azok után, hogy az egeres cég kapcsolata hamar megromlott a kezdő direktorokkal. Az egyik spin-off filmjüket például eredetileg Josh Trank rendezte volna, de miután a Fantasztikus Négyes forgatásán belső információk szerint botrányosan viselkedett a Disney inkább ajtót mutatott a kezdő filmesnek. Nehezen jöttek ki a LEGO filmmel befutott Phil Lorddal és Chris Millerrel is: a májusban érkező Han Solo film forgatásai javában zajlottak, amikor lecserélték őket a régi motoros Ron Howardra. Állítólag a páros nem tudta megfelelően kezelni a színészeket és túlságosan is viccesre vették a figurát. A mostani nagy trilógia záróepizódja körül is forrt a hangulat: a Jurassic World-el rekordbevételeket kaszáló Colin Trevorrow ült volna eredetileg a direktori székbe, de pár hónapja őt is elküldték.
Ahogy ez a kis történelmi áttekintő is jól jelzi: Kathleen Kennedy Lucasfilm elnök láthatóan a kezében tartja a pórázt és aki nem abba az irányba megy, amerre szeretné annak bizony kívül tágasabb. Viszont épp ezért olyan meglepő látni a Nyolcadik epizódot.
Nem fogunk spoilereket pufogtatni, így csak annyit szögeznénk le: ez a film szemben a 2015-ös elődjével az Ébredő Erővel nem egy biztosjáték.
Nem csak hogy mer újítani, de olyan filmes eszközöket használ, amik eddig nem szerepeltek a Star Wars filmek kelléktárában. Csakhogy egy példát említsünk: egy régmúlt eseményt három különböző verzióban hallgathatunk és nézhetünk meg.
A legnagyobb előnye azonban mégis az, hogy a főszerepet nem a látványos effektek, hanem a karakterek kapják. Rey és a Skywalker-vérvonal sokadik fekete báránya Kylo Ren a film fénypontjai. Utóbbi talán az elmúlt évek legérdekesebb és legizgalmasabb gonosza. Annyi unalmas Marvel-gaztevő után felüdülés látni egy antagonistát, akinek kiérlelt indítékai és érdekes története van. Adam Driver lubickol a szerepben.Ám mindez koránt sem jelenti azt, hogy a film tökéletes lenne.
A humor az első tíz percben például nem csak hogy túlságosan is dominál, de sokszor Star Wars idegennek hat. A viccek ismerősek lehetnek napjaink blockbustereiből, de ezek valahogy nem tudnak organikusan beépülni a Csillagok Háborúja világába. Emellett a mellékszálak sem tudnak felnőni a Luke/Rey/Kylo hármas kiváló jeleneteihez. A kaszinóvárosba tett kitérő bár látvány szempontjából igen csak meggyőző, túlságosan is el van kapkodva. John Williams pedig ennyire semmitmondó Star Wars zenét még soha életében nem írt.
Az utolsó Jedik azonban mindezek ellenére is lebilincselő. Az utolsó 40 perc önmagában olyan emlékezetes élményt nyújt, amiért érdemes moziba menni.
Borítókép: A brit Királyi Posta, a Royal Mail által 2017. szeptember 5-én közreadott kép arról a nyolcdarabos Star Wars-szereplőket felvonultató bélyegsorozatról, amelyet október 12-én terveznek kibocsátani. (MTI/EPA/Royal Mail)
