A KSH a héten egyetlen gazdasági témájú gyorstájékoztatóval jelentkezik: az ipari termelői árak májusi adatai jelennek meg. Áprilisban az ipari termelői árak havi alapon két százalékkal csökkentek, míg éves alapon 15,9 százalékkal emelkedtek – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője. Kifejtette, bár ez a növekedés továbbra is jelentős, ám hónapról hónapra csökken, már messze elmarad a tavaly őszi 40 százalék feletti ütemtől. Az árak havi alapú mérséklődése ugyanakkor szintén nem egyedi eset – április már a hatodik olyan hónap volt, amikor csökkentek az árak. Ebben nagy szerepet játszik az októberinél erősebb forintárfolyam, illetve a világpiaci energiaárak fokozatos mérséklődése. Májusban vélhetően tovább lassulhatott az éves alapú árnövekedés – részben a magas árak bázisba épülésének, részben pedig a havi alapú árcsökkenés esetleges folytatódásának köszönhetően.
Kedden jelenteti meg az MNB az első negyedéves fizetési mérleg adatokat. Az energiaárak elszállása miatt a folyó fizetési mérleg egyenlegében tavaly jelentős, a GDP 8,2 százalékának megfelelő hiány alakult ki. Ugyanakkor a belső kereslet visszaesése és a cserearányok javulása nyomán a külkereskedelmi folyamatok kedvezőbb irányba indultak el. 2022 első negyedévében a folyó fizetési mérleg hiánya 2157 millió euró volt, ez remélhetőleg most érdemben alacsonyabban alakul, bár az ipar mérsékelt teljesítménye kockázatot jelent – emelte ki Regős Gábor.
Pénteken az MNB a nemzetgazdaság pénzügyi számláinak első negyedéves adatait teszi közzé. Ebből képest kaphatunk arról, hogyan alakult az egyes szektorok pénzügyi eszközeinek értéke – azaz például a háztartások tudták-e növelni állampapír-állományukat az előző negyedéves 10,66 ezer milliárd forintos értékről.
Az Eurostat e heti adatközléseiből két, pénteken megjelenő adatot érdemes kiemelni Regős Gábor szerint: a júniusi infláció gyorsbecslését, valamint a májusi munkanélküliségi adatokat. Májusban az infláció az eurózónában 6,1 százalékra csökkent az előző havi hét százalékról, miközben az árak havi alapon nem változtak. Az inflációs nyomás tehát enyhült, az élelmiszerek drágulási üteme is lassabbá vált. Ugyanakkor az egyes tagállamok között továbbra is jelentős eltérések mutatkoztak: az eurózónán belül a legnagyobb infláció Lettországot (12,3 százalék) és Észtországot (11,2 százalék), míg a legkisebb Luxemburgot (2,0 százalék) és Belgiumot (2,7 százalék) jellemezte, azaz voltak olyan országok, ahol az infláció már nem okozott problémát. Remélhetőleg júniusban a pénzromlás további lassulását és jegybanki célhoz való közelítését látjuk majd, mivel ez a hazai árfolyamatokra is kedvező hatást gyakorol – fűzte hozzá a szakértő.
Áprilisban az eurózóna munkanélkülisége 6,5, míg az Európai Unióé hat százalékon alakult, ami az előző hónaphoz képest 0,1 százalékpontos csökkenést, illetve stagnálást jelent, míg az egy évvel korábbihoz képest 0,2, valamint 0,1 százalékpontos mérséklődést. Ezek alapján tehát az Európai Unió és az eurózóna foglalkoztatása, a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is, stabil. A tagországok között az eltérés továbbra is jelentős: míg Görögországban (11,2 százalék) és Spanyolországban (12,7 százalék) kétszámjegyű munkanélküliséget regisztráltak, addig Csehországban és Lengyelországban (egyaránt 2,7 százalék) gyakorlatilag teljes foglalkoztatásról beszélhetünk.
Borítókép: Getty Images
