Egy jegybanki konferenciára készült előadásnak a Reuters hírügynökség által megtekintett kéziratában az EKB igazgatója kifejti: a Libra elterjedésének mértékétől és attól függően, hogy az árfolyamának stabilitását biztosító devizakosárban mekkora súlyozással szerepel majd az euró, gyengülhet egyrészt az EKB befolyása az euró felett, másrészt a Librának az euróövezeti bankok likviditási pozíciójára gyakorolt hatásán keresztül sérülhet az EKB monetáris politikájának transzmissziós mechanizmusa is. Mindemellett a csökkenő kereslet miatt az euró nemzetközi szerepe is gyengülhet.
A Facebook az idén júniusban jelentette be tervét egy kriptodeviza, a Libra létrehozására a jövő év első felében a nemzetközi fizetési forgalom megkönnyítése, illetve a világnak pénzügyi szolgáltatásokkal még le nem fedett területeire való kiterjesztése érdekében.
A kriptodevizák egyelőre szabályozatlan környezetben működnek és a virtuális devizák létrehozását és kereskedelmét lehetővé tévő technológia sincs még szabványosítva.
A már meglévő és használatban lévő kriptodevizákkal ellentétben a Libra a Facebook tervei szerint „stable coin” virtuális devizaként jönne létre abban az értelemben, hogy árfolyamát egy valódi devizákból és állampapírokból képzett kosárhoz kötnék.
Őszintén remélem, hogy az európaiak nem dőlnek majd be a Facebook csalóka szirénénekének, és nem hagyják ott a már bejáratott és bevált fizetési csatornák biztonságát – fogalmazott Yves Mersch.
A Librát pont ugyanazok vezetnék be, akiknek amerikai és európai jogalkotók előtt kellett számot adniuk a közösségi platformjukon a felhasználók adatainak önkényes kezelésével a demokratikus rendre nézve előidézett kockázatok miatt – tette hozzá. Mint mondta: mindezeket figyelembe véve az európai szabályozó és felügyeleti szerveknek joghatóságra kell szert tenniük a Libra felett és nemzetközi együttműködést kell kialakítaniuk a kockázatok enyhítése érdekében.
Borítófotó: Chesnot/Getty Images
