Lezárultak a lengyel parlamenti választások. Az Ipsos által a lengyel nemzeti televízió, a TVP és a nagyobb magáncsatornák számára készített exit poll felmérés szerint, 36,8 százalékkal (200 mandátum) a kormányzó Egyesült Jobboldal, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette blokk szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét.
A fő ellenzéki blokk, Donald Tusk volt miniszterelnök jobbközép-liberális Polgári Koalíciója (KO) 31,6%-ot (163 mandátum) szerzett.
Ami a kisebb ellenzéki pártokat illeti, a progresszív Lengyelország 2050 (PL2050) és az agrárpárti Lengyel Néppárt (PSL) alkotta Harmadik Út koalíciója 13%-ot szerzett, dacolva a két vagy több pártból álló koalíciók esetében megemelt 8%-os választási küszöbbel (egy párt esetében a küszöb 5%), és az Új Baloldal 8,6%-ot szerzett (30 mandátum). A jobboldali liberális és nacionalista Konföderáció (Konfederacja) a szavazatok 6,2%-át szerezte meg, ami 12 mandátumot jelent – részleteket a Világgazdaság oldalán olvashat.
Az exit poll eredményeiből ugyanakkor azt még nem tudjuk, hogy kinek lesz elegendő mandátuma a kormányalakításhoz. A lengyel választási rendszer sajátossága miatt ezzel kapcsolatban majd csak hétfőn napközben fogunk tisztábban látni, ugyanis a negyvenegy választási körzetben arányosan osztják szét a képviselőhelyeket. Ez a nagy és közepes pártoknak – tehát a PiS-nek és a KO-nak – kedvez – írja a Magyar Nemzet.
Többen szavaztak 17 óráig
A szavazásra jogosultak 57,54 százaléka járult az urnákhoz vasárnap 17 óráig Lengyelországban, ez közel 12 százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon eddig az időpontig – közölte délutáni sajtóértekezletén Sylwester Marciniak, a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, akit a Világgazdaság idéz, hivatkozva a távirati iroda esti jelentésére.
A legutóbbi, 2019-es szavazáson 17 óráig 45,94 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 11,6 százalékkal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben az erre jogosultak közel 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen még 62,7 százalékos volt a részvételi arány. Rekordmagas részvételt észlelnek külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált
Eközben Brüsszel aggódva figyeli a lengyel parlamenti választást.
Az Európai Unió döntéshozói attól tartanak, hogy Mateusz Morawiecki és pártja, a Jog és Igazságosság újrázik. Az uniós politikusok nem nézik jó szemmel, hogy a lengyel kormány bevándorlásellenes, és kihátrált az ukránok támogatása mögül az elmúlt hónapokban – írja a Mandiner.
A portál kiemelte, hogy „a magyarországi választáshoz hasonlóan a nyugati liberális média és gyakorlatilag egész Brüsszel hónapok óta kampányol a lengyel kormány ellen”. A jegyzet példának hozta fel a The New York Times, a Bloomberg és az Euractiv közléseit, amelyek a lengyel demokrácia hanyatlásáról értekeznek.
A Mandiner a nyugati média és az Európai Unió Lengyelországhoz való hozzáállását párhuzamba állítja Magyarországgal. A lap szerint a nyugatiaknak ugyanaz a problémája a két országgal: a vidéki nacionalizmus megerősödése, ami megakadályozza, hogy az államok liberális és Nyugat-barát politikát folytassanak.
A cikk szerint Brüsszel a két kormánnyal szemben ugyanolyan ellenszenvet táplál, és alkalmatlannak tartja őket demokratikus választás megtartására.
Kiemelték, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormány vitában áll „az Európai Unió intézményeivel a nekik járó uniós források kapcsán, amelyeket a jogállamiság helyzetére hivatkozva tartanak vissza tőlük”.
A lap arra az összegzésre jutott, hogy az unió ugyanúgy retteg a lengyelországi voksolás eredményétől, mint tavaly áprilisban a magyarországi választásétól.
A mostani választás nemcsak Lengyelország, hanem egész Európa számára sorsfordító lehet, hogy az elkövetkező években a nemzetek Európája épül majd, vagy a kontinens tovább süllyed a kultúratagadás és az önpusztítás mocsarában
– zárta gondolatait a szerző.
Fotó: AFP
