Az európai parlamenti és az amerikai időközi választások valódi tétjéről

Hírek
A soron következő két, a címben is említett fontos szavazás nem arról fog szólni, hogy a demokraták vagy a republikánusok szereznek-e több széket a kongresszusban. De nem is arról, hogy a szlovákok hány liberális képviselőt vagy a finnek hány konzervatív jelöltet delegálhatnak az Európai Parlamentbe. A választások valójában két világrend összeütközéséről szólnak: a nemzetállam hívei és a globalisták csapnak össze.

Holnap tartják az Egyesült Államokban a kongresszusi választásokat, az elemzők úgy vélik, hogy az államok lakossága most ad visszajelzést Donald Trump munkájáról. A demokraták eddig mindent megpróbáltak annak érdekében, hogy a saját malmukra hajtsák a vizet. Elég csak a Brett Kavanaugh elleni boszorkányüldözésre, vagy az államok déli határa felé tartó migránskaravánra gondolni.

A választást fontossága nem is kérdéses: ha a demokraták kerülnek fölénybe, akkor megnehezíthetik a konzervatív elnök munkáját.
Ahogy a The Federalist írása is felsorolja, a demokraták – akik a tengerentúli baloldalnak tekinthetőek – nem nyugodtak bele Trump megválasztásába, s mint a hazai ellenzék, úgy viselkednek: a választási rendszert kritizálják, a nyitott határok mellett kampányolnak, s elvetik a keresztény értékeket.


Fotó: Donald Trump amerikai elnök egy választási kampányrendezvényen a Florida állambeli Pensacolában 2018. november 3-án. Az Egyesült Államokban november 6-án, az elnöki ciklus félidejében választások lesznek, melyek során megújítják a 435 tagú szövetségi képviselőházat, a 100 tagú szenátus csaknem egyharmadát újraválasztják, továbbá 39 szövetségi államban kormányzóválasztást tartanak

Ha jól megnézzük, itt már nem egy republikánus –demokrata ellentéttel állunk szemben, ez már többről szól, mint két párt vetélkedése, itt két világszemlélet ütközik meg egymással, ami az európai színtéren is megfigyelhető.

Az egyik oldalon áll a globalista elit, melynek legerősebb fegyvere a média.  A bevándorláspárti erők az Egyesült Államokban és Európában is erősek még, bár a trend fordulni látszik.  Amerikában – ahogy azt a konzervatív portál cikke is írja – a demokraták le akarják rombolni azt, ami az amerikai életet jelenti. A kemény munka jutalmát, a keresztény értékeket, a jog uralmát és a társadalmi rendet.

Európában ugyanez a helyzet: a balliberális erők itt háttérbe akarják szorítani a kultúránk alapját képző zsidó-keresztény erkölcsi alapot, egy identitásnélküli embertömeget akarnak kialakítani, akiknek nincs Istenük, hazájuk, bőrszínük, családjuk, de lassan már nemük sem.

Az amerikai és az európai parlamenti választások igazi tétje az lesz tehát, hogy a globalisták vissza tudják-e foglalni pozíciójukat, vagy a nemzetállamok és a szuverenitás hívei megerősödnek-e.

A tengerentúlon már éles a helyzet: fizetett Trump-ellenes tüntetők, demokrata jelölteket nyíltan támogató celebek és a migránsokból politikai hasznot húzni kívánó elitek már felsorakoztak a konzervatív erőkkel szemben, hogy a balliberális médiáról már ne is beszéljünk.
Hasonló helyzet várható Európában is, csak a mi Hillary Clintonunkat Emmanuel Macronnak hívják, a mi migránsaink a Közel-Keletről jönnek Közép-Amerika helyett, de a fegyverünk ugyanaz: a nép erős legimitása.

Borítófotó: PuzzlePix / Donfiore, Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

További híreink