Új belügyminiszter. Új agrárminiszter. Új kulturális miniszter. Új miniszterelnök nem jött Franciaországban, bár a sajtó spekulált róla, de kétségtelen, hogy a francia kormány tele van új arcokkal. Macronnak végül sikerült kormánytagjai sorozatos lemondása után újjáalakítani kabinetjét. Teremtett némi rendet a káosz szélére került adminisztrációban, s valamelyest javított népszerűségén is, amely 60 százalék fölötti szintről 30 százalék alá zuhant az elmúlt időszakban.
Az igazi probléma azonban nem a körülötte dolgozó csapatban van. Nem is a stílusában vagy a reformokkal szembeni ódzkodásában. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Franciaország valódi problémája az euró. A működésképtelen közös fizetőeszköz minden reform, átalakítás ellenére kiszívja az életerőt a gazdaságból.
Macron, ha nem is mindent, amit elvártak tőle, de lehetőségeihez képest viszonylag sokat tett a múlt századi szerkezetű francia gazdaság átalakításááért. Fontos változások történtek a munkaerő-piaci szabályozásban, a vállalati adókat 33 százalékról 25-re csökkentette. A jövő évi költségvetés tervezete 26 milliárd euró további adómérséklést irányoz elő a dolgozók és a vállalatok számára. Küszöbön áll a nyugdíjrefrom is és a közszolgálati alkalmazottak juttatásainak megnyirbálása. Próbálja élénkíteni a vállalkozói kedvet. Nem egy Ronald Reagan ugyan, de elődeinél sokkal többet tett a gazdaság élénkítése érdekében, amelyben még az utcákat megrázó tüntetéshullám sem szegte kedvét.
A probléma tehát nem az intézkedésekkel van, hanem azok eredményével. A francia GDP mindössze 0,2 százalékkal bővült az idei első két negyedévben. Ez jóval elmarad még a brit növekedéstől is, pedig azt a közelgő brexit igencsak megtépázta. A lakosság fogyasztási hajlandósága zuhan, a munkanélküliség alig csökkent, a kereskedelmi mérleg hiánya tovább szélesedett. Ugyanolyan szomorú a helyzet, mint egy évtizeddel ezelőtt volt. Az erős euró versenyképtelenné teszi a gazdaságot. Hollande alatt legalább még lehetett azt mondani, hogy a reformok hiánya a pangás oka. Macron regnálása idején azonban világossá vált, hogy az ország bajainak okozója a közös európai fizetőeszköz – Macron lesz egyébként az utolsó, aki ezt beismeri.
