Magyarországot az elmúlt években több ízben is sújtotta aszály. Becslések szerint 2022 nyarán 650-1000 milliárd forint kárt okozott a szokatlanul száraz időjárás. A jelenség ellen való védekezés eszköze lehet az erdők telepítése – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. A kormány 50 ezer hektár új erdő telepítését tervezi Magyarországon 2027-ig.
További fejlesztések szükségesek
Annak ellenére, hogy a rövid- és hosszú távú statisztikák nagy léptékű javulást mutatnak, további fejlesztések szükségesek a hazai erdősítés területén. Erre a 2027-ig tartó pályázati ciklus biztosítja a keretrendszert. Az előző támogatási periódushoz képest háromszor annyi, összesen 310 milliárd forintnyi uniós pályázati forrás költhető el a hazai erdőkre az időszak végéig – emeli ki az elemzés. Majd hozzáteszi:
az Agrárminisztérium programjainak kiemelt fontosságát mutatja, hogy az új támogatási időszakban 2023. március végéig rekordösszegű támogatást fizettek ki a gazdálkodóknak, a tavalyi aszályhelyzetre, a brüsszeli szankciókra és az energiaválságra válaszul. A jelenleg hatályos erdősítési tervek hozzájárulnak ahhoz a hosszabb távú, 2030-ig megvalósítandó célhoz, mely szerint a magyarországi erdők aránya 22 százalékról 27 százalékra bővülhet 2030-ig.
.Fák a visegrádi Telgárthy-réten 2021. július 7-én. A kormány 1,5 milliárd forinttal támogatta a Pilisi Parkerdõ Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) alkotta konzorcium fejlesztéseit a parkerdõ területén. MTI/Mohai Balázs
Történelmi távlatban tekintve a fás területek aránya lényegesen magasabb volt, ugyanis az emberi tevékenység kezdete előtt az ország mostani területének 84 százaléka volt erdő.
A KSH adatai alapján a mélypontot az I. világháborút követő évek jelentették. Magyarország Európa erdőben negyedik legszegényebb országává vált, erdősültsége nem érte el a 12 százalékot. Azóta 100 éves időtávon, lényegében megduplázódott az erdők aránya.
Az I. világháború után megszületett a Kaán Károly-féle új erdészeti politika a megmaradt erdők fokozott védelmére – mutat rá Németh Viktória, az Oeconomus Senior kutatója. A program az ország erdőterületének minden lehetséges módon való növelésére irányult, elsősorban az Alföld fásításával. Az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság visszavetette ezt a folyamatot, és csak a második világháborút követő nagyarányú erdőtelepítések eredményeként sikerült az ezredfordulóig az 1949. évi 12,5-ről 19,2 százalékra emelni az erdősültségi arányt. Jelenleg az erdős területek aránya 22 százalék.
Fontos, hogy őshonos, változatos erdők szülessenek
Az erdősítés előrehaladásában az elmúlt 3 év hozott kedvező fordulatot. Az Agrárminisztérium adatai alapján az előző uniós támogatási ciklusban közel 128 milliárd forintot költhettek el a pályázók erdőtelepítésre, és csaknem 2 milliárd forintot ipari fa ültetésére. Ebből az összegből pedig mintegy 23,5 ezer hektárnyi faállománnyal gyarapították a magyarországi erdőket. Ez a szám a következő években megkétszereződhet, és a tervek szerint elérheti az 50 ezer hektárt, ami az erdős területek arányának 5 százalékpontos növekedését foglalja magában.
A 2027-ig tartó támogatási ciklusban fontos szempont, hogy az őshonos, illetve a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők születhessenek. Kisebb részben a közvetlen gazdasági hasznosításra, a faipar fejlesztésére is írnak ki pályázatokat. Ugyanakkor ezek léptéke nem jelent veszélyt az erdős területek bővülésére.
Az erdőtelepítés célja a klímaváltozás csökkentése
A vízügyi programok mellett különös jelentősége lehet az erdős területek növelésének. Az erdőtelepítés célja a klímaváltozás csökkentése, a levegő minőségének javítása, a talaj erodálódásának megállítása, élőhely teremtése az állatoknak.
Az erdők képesek ellensúlyozni a széndioxid-kibocsátást, és szabályozzák a helyi klímát. Így például az aszály által különösen veszélyeztetett méhek számára rendkívüli módon felértékelődtek tavaly. Az erdők továbbá részei a víz körforgásának is. Az óceán felől érkező nedves légtömegek csapadék formájában lehullnak, majd az erdő fái felszívják azt, hogy aztán levelükön keresztül elpárologtassák.
Az úgynevezett erdőkertek létesítése az élelmiszer termelésre is alkalmas formája a fák telepítésének. Ennek lényege, hogy egy kis területen – az erdő növényeinek a szintjeit utánozva – minden szintre ehető, illetve a többi szintet támogató növényeket ültetünk komplex és változatos rendszert hozva létre. Az elvek egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert nemzetközi szinten, és így hazánkban is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
