Kiszelly Zoltán munkatársunk a Kossuth Rádió Vasárnap Újság című műsorában elmondta, az ENSZ a második világháború győztes hatalmainak intézménye. Az akkori hatalmak közül az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország tudta megőrizni világszerte vezető szerepét. Anglia és Franciaország bár atomnagyhatalom, a világban gyakorolt befolyásuk csökkent, míg az erős gazdasági hatalmak, amelyek a vesztesekhez tartoztak, – Japán, Németország és Olaszország – nem kapnak szerepet a szövetségben – fogalmazott a politológus.
Hozzátette: a feltörekvő hatalmak, mint India és Brazília szintén nincsenek benne a döntéshozó testületben. Kiszelly Zoltán szerint az ENSZ reformra szorul, amit maga a szövetség is tud, azonban a reformok megvalósítását, azt, hogy melyik országokat vegyék be a szövetségbe, még saját maguk sem tudják, így ez a reform hosszasan elhúzódhat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentésével – az ENSZ globális migrációs csomag elfogadási folyamatából való kilépés – kapcsolatban kollegánk elmondta: a világban a kontinensek között alig van népvándorlás. Afrikából és Ázsiából azonban Európa felé egy erőteljes, ellenőrizetlen mozgás indult meg néhány éve. Az Egyesült Államokban is van ehhez hasonló, de az ellenőrzött mozgás.
A jogi háttér az alapja mindennek
A politológus kiemelte: a magyar határzár azért működik, mert egy komoly jogi szabályozás áll mögötte. Azért fontos ez, mert az ENSZ legtöbb országa kibocsátó ország. Afrika és Ázsia „lakosságfelesleggel” küzd, túlszaporodás jellemző országaikra. Így tehát ez az óriási tömeg, ahogy az a történelem során mindig így volt, népvándorlás keretében keresi a helyét – fogalmazott a Kiszelly. Ebből következik szerinte az is, hogy ezek a kibocsátó országok „örülnek annak, hogy megszabadulhatnak a lakosságfeleslegtől. Ezért sem veszik vissza az elutasított menedékkérőket.”
Láthatjuk, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt kilépett az ENSZ-egyezményből, Magyarország is bejelentette, hogy kilép. Vannak más országok, amelyek az ENSZ más menekültügyi programjaiból léptek ki. Tavaly decemberben Dánia, nemrég pedig Svájc is bejelentette, hogy kilép az átvételi programból, mert olyan mértéket ért el a migránsok beérkezése, hogy nem tudták kezelni.
Geopolitikai helyzet
A valóságban az a probléma, hogy a népességfogyást és az öregedő társadalmat egyes politikusok, spekulánsok vagy bankok olcsó munkaerő beépítésével akarják orvosolni. Kiszely Zoltán szerint van egy toló hatás a túlnépesedéssel küzdő országokban. „Ők nyugodt szívvel engedik elvándorolni a népesség egy részét” – mondta. Ezzel szemben az ENSZ egyes tagországaiban, illetve Európa számos országában a népességcsökkenés okoz jelentős gondot.
A küldő országok egyfajta gazdasági előnyt látnak abban, hogy elvándoroljanak az emberek, nyomást akarnak kiengedni a palackból – fogalmazott a politológus.
Hozzátette: láthatjuk, hogy az olcsó munkaerőben és spekulációban érdekelt rész leginkább Soros György nevéhez köthető, azonban vannak olyan politikusok is, akik támogatják a menekülteket, ugyanis, ha a migránsok Európába jönnek, és állampolgárságot kapnak, akkor azokra a pártokra szavaznak, amelyeknek politikusai tárt karokkal várták őket – fogalmazott a szakértő.
Az érdekek találkozásakor tehát a migrációt ellenzők vannak kisebbségben, és ezeket az ellenző országokat megpróbálják megbélyegezni.
Borítófotó: MTI/EPA/Marc Müller (a kép illusztráció)
