Az energiaválság ellenére sem csökkent a foglalkoztatás

Hírek M. O. A.
A héten több adattal is jelentkezik a KSH, köztük olyanokkal, amelyek egyébként hó végén szoktak megjelenni, de most az ünnepi időszak miatt a hó elejére csúsztak át – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Ezek közül kiemelhető a foglalkoztatás, amely stabilan magas szinten, 4,7 millió fő felett alakult, de erről a szintről nem tudott tovább növekedni, igaz, hogy nem is kezdett csökkeni még az energiaválság ellenére sem.

Idehaza kedden a kormányzati szektor III. negyedéves egyenlege, vagyis az eredményszemléletű költségvetési hiányadat jelenik meg. A GDP-arányos hiány az első félévben 2,8, míg a második negyedévben 2,3 százalék volt, azaz az első féléves adattal bőven teljesült volna a maastrichti 3 százalékos kritérium. A harmadik negyedév azonban vélhetően érdemben rontott az egyenlegen, hiszen a nyári időszakban volt például rekord magas a gázár – emlékeztetett Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. A keddi adatközlésből kiderül a hiány pontos mértéke, ám az éves hiányról csak az utolsó negyedév alapján mondhatunk ítéletet, hiszen akkor szokott a legnagyobb deficit felhalmozódni az év végi egyszeri kiadások nyomán.

Tartósan magas szinten áll a foglalkoztatás, több, mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon
Fotó: Kozma István Észak-Magyarország

Szerdán az októberi kereseti adatok jelennek meg. Augusztusban és szeptemberben a keresetek növekedési ütemének gyorsulása volt megfigyelhető, azaz a vállalatvezetők dolgozóikat több esetben is a bérek emelésével, béren kívüli juttatásokkal próbálták kompenzálni az elszabadult infláció miatt. Míg júliusban az átlagkeresetek 15,3, augusztusban pedig 16,5, addig szeptemberben már 17,5 százalékkal növekedtek – emlékeztetett Regős Gábor. Októberben már nem számítunk hasonló jellegű gyorsulásra, most már inkább az év eleji béremelések mértéke az, ami meghatározó lesz – a minimálbér 16, illetve a garantált bérminimum 14 százalékos emelése, a magas infláció és a továbbra is magas foglalkoztatási szint alapján nem kizárt a 15 százalék körüli átlagbéremelkedés sem.
Csütörtökön az ipari termelői árak novemberi adatai jelennek meg. Októberben az ipari termelői árak éves alapon 41,7, míg havi alapon 3,7 százalékkal emelkedtek, azaz a havi drágulási ütem ismét intenzívebbé vált, amelyet az új gázév indulása magyaráz. Várakozásunk szerint a havi növekedési ütem novemberben már lassulhatott. A dinamikus áremelkedéshez az alapanyagárak emelkedése mellett az energia drágulása és a forint gyengülése járult hozzá – ismertette.
Pénteken a novemberi foglalkoztatási és kiskereskedelmi adatok jelennek meg. A foglalkoztatási adatokon az elmúlt hónapokban egyfajta tetőzés látszott – mutatott rá Regős Gábr: a foglalkoztatás stabilan magas szinten, 4,7 millió fő felett alakult, de erről a szintről nem tudott tovább növekedni, igaz, hogy nem is kezdett csökkeni még az energiaválság ellenére sem. A foglalkoztatási szint tehát a koronavírust megelőzőnél magasabb, ám a mostani, a vállalkozások számára nehéz helyzetben tenni kell azért, hogy ez így is maradjon. A munkanélküliségi ráta októberben 3,6 százalék volt, ez néhány tizeddel magasabb a historikusan legkisebb, koronavírus előtti értékénél. A novemberi adatokban nem várunk érdemi változást a foglalkoztatás alakulásában.
A kiskereskedelmi forgalom októberben még minimálisan, 0,6 százalékkal bővülni tudott éves alapon, ám ebben az üzemanyag-forgalom mintegy ötödével való növekedése játszott szerepet, a különösen is nagymértékben dráguló élelmiszerek forgalma 5,6 százalékkal, míg a nem-élelmiszereké 0,9 százalékkal csökkent. Az áremelkedés folytatódásával novemberben már nem kizárt a kiskereskedelmi forgalom éves alapú mérséklődése sem, ám fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy volumenindex, azaz a magas infláció miatt az értékindex jelentős mértékű emelkedést mutat.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat adatközlései közül a pénteki inflációs adatot érdemes kiemelni, amely a decemberi eurózónás infláció előzetes becslése – ez az adat ünnepmentes esetben egyébként szintén a tárgyhó végén szokott megjelenni. Novemberben az eurózónát már kedvezőbb adatok jellemezték az infláció szempontjából: az előző hónaphoz képest az árak 0,1 százalékkal mérséklődtek (nem az infláció, az árak!), míg az éves infláció 10,6 százalékról 10,1 százalékra lassult. A teljes Európai Uniót tekintve az éves mutató 11,5 százalékról 11,1 százalékra csökkent, míg a havi áremelkedési ütem 0,1 százalékot tett ki. Remélhetőleg az infláció lassulása a magas árak fokozatos bázisba épülésével decemberben is folytatódott.
Borítókép: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Ezek is érdekelhetnek

További híreink