A 2022-es év egyik központi eseménye egyértelműen az Oroszország és Ukrajna között kirobbant háború volt, amelynek következtében az energia biztosítására, illetve beszerzésére kiemelt figyelem irányult. Az energiamixben jelentős eltérések vannak az Európai Unión belül is, azonban megfigyelhető trend, hogy a hagyományos, fosszilis energiahordozók használatától egyre inkább eltávolodik az energiatermelés a villamos áram felé – írta tanulmányában honlapján az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az energiabiztonság, illetve egyben az energiafüggetlenség megteremtése egyszerre jelentős kihívások elé állítja az Európai Unió valamennyi tagállamát. Az európai energiakrízis közepette az Unió területén továbbra is kitart a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások magas üteme. Jelenleg már hazánkban is szignifikáns, a villamosenergia rendszer szintjén is hangsúlyos méretet öltöttek a megújuló energiaforrások, első sorban a napelemek. Az elmúlt években Magyarországon a napenergia beruházások, mind ipari, mind pedig lakossági méret esetén is exponenciális felfutást mutattak. Az igény az energiaválság hatására még tovább fokozódott, ezáltal a korábbi célszámok várhatóan évekkel korábban megvalósulhatnak, azonban a megújuló források által termelt energia hálózatba történő integrálásához számos fejlesztést kell végrehajtani. Ezekre a tagállamoknak, a szabályozó hatóságoknak és rendszerirányítóknak országon belül, illetve kívül is megoldást kell találniuk.
A tanulmány több tényezőt is említ. Ezek közül kiemelhető, hogy az unió összesen több mint 2800 TWh elektromos áramot használt fel 2022 folyamán, ami világszinten tíz százalékos részesedésnek felel meg. A kormányzati intézkedéseknek és az enyhe télnek is köszönhetően a 2022/2023-as tél folyamán először fordult elő, hogy a megújuló energiaforrások több energiát termeltek, mint a hagyományos források. ehhez hozzátartozik, hogy a fosszilis energia éves alapon 12 százalékkal mérséklődött a fűtési időszakban, amely elsősorban az enyhe télnek és a tagállamok által önként vállalt fogyasztás mérséklésnek tudható be.
Mindeddig az EU elektromos áramának közel egynegyede származott atomenergiából, amely közel felét adta a szén-dioxid-mentes energiatermelésnek. Az atomenergia hiába karbonsemleges, megítélése Európában közel sem mondható egységesnek. Miközben 2023. április 15-én Németország utolsó három darab reaktorát is lekapcsolta, addig Finnországban alig pár nap eltéréssel három új reaktort helyeztek üzembe.
Az energiatakarékosság és a kedvező időjárás együtt eredményezte, hogy a legutóbbi télen a 27 EU-s tagállam közül 23-ban a villamosáram-felhasználás jelentősen csökkenhessen. 2022-ben már összesen közel 210 GW napenergia-kapacitás áll rendelkezésre az Európai Unión belül, amely várhatóan a következő években is dinamikusan bővül. A napenergia térnyerése Magyarországon is jelentős, azonban az időjárásfüggő energiaforrások bár tiszta energiát biztosítanak, a hirtelen bekövetkező környezeti változások miatt az ellátás folyamatos biztosítása kérdéseket vet fel. A megújulók rendszerszintű stabil használatához a megfelelő hálózatfejlesztésre, energiatárolási lehetőségek kiépítésére hatalmas szükség van.
A hálózati kapacitások fejlesztése, amelyek fokozása már jelenleg is zajlik, hosszú távon segíti akár a napelemes rendszerek további magas ütemű bővülését. A hazai rendszerirányításnak, a MAVIR-nak emiatt kiemelt szerepe van és lesz is abban, hogy az energiaellátást folyamatosan és stabilan biztosítsa az ország egész területén, miközben a következő évtizedekben a villamos áram térnyerése végbe mehet. A teljes tanulmány itt olvasható.
Borítókép:
