Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie – hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.
Az összefoglaló szerint a nagyvállalatoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a műanyagok túlhasználatának megfékezésében.
A Klímapolitikai Intézet felidézte, hogy 1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött a világon, aminek mintegy 90 százalékát nem hasznosították újra.
Jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő a világban. A nehezen lebomló műanyagok ugyanakkor kockázatot jelentenek az élővilágra, gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve egészségügyi problémát okozhatnak.
Az elemzés szerint fontos lépés az a kormányrendelet, amely korlátozza bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, például evőeszközök, szívószálak, fültisztító pálcikák, egyes bevásárlótáskák, szatyrok forgalmazását. Szintén július elején lép életbe a törvény, amelynek következtében
az uzsonnás vagy kiflis műanyag zacskók kilogrammonkénti termékdíja 57 forintról 1900 forintra emelkedik.
Az intézkedések illeszkednek abba a koncepcióba, hogy az emberek helyett a szennyező vállalatok legyenek felelősek a klíma- és környezetvédelemért – jelezte a Klímapolitikai Intézet.
Mint írják, a műanyagok alkalmazásának törvényi korlátozása már az 1970-es években felmerült, az ágazati érdekérvényesítés nyomán a szabályozási kísérletek azonban elhaltak. A műanyag túlhasználatával kapcsolatban akkor is, és még ma is a vásárló egyéni felelősségét hangsúlyozzák, bár leginkább a nagyvállalatok, és nem a fogyasztók tudják mérsékelni a műanyagok előfordulását azok helyettesítésével.
A Századvég 2020-as, az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra is kiterjedő, Európa Projekt nevű kutatása alapján megállapítható, hogy a kérdésben összeurópai konszenzus rajzolódik ki. Az európaiak 81 százaléka egyetért az állam környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépésével,
Magyarországon ez az arány 83 százalékot ért el – közölte a Klímapolitikai Intézet.
(Borítókép: Műanyag palackot dob egy aktivista a Greenpeace Magyarország halat formázó installációjába a siófoki nagystrandon 2020. július 17-én. A „Nagy Hal” egy fémhálóból készült üres szobor, amelybe bárki bedobálhatja az üres műanyag palackjait, poharait, így törtik fel a halat újrahasznosítható műanyagszeméttel. A környezetvédők az akcióval a műanyag-újrahasznosítás fontosságára hívják fel a figyelmet. (MTI/Varga György)
