A 19. tagú eurozónának vannak még kiaknázatlan növekedési tartalékai, főleg a munkaerőpiacon. Ez főleg kelet-európai, idősebb, képzett, nőnemű munkavállalóból áll. A munkaerőtartalék egyfelől javítja a hosszú távú növekedési kilátsokat, ugyankkor azt is jelenti, hogy az infláció a vártnál később térhet vissza az EKB által célként megjelölt 2 százalék fölé. (Ha a vártnál nagyobb a munkaerőtartalék, akkor később mutatkozhat munkaerőhiány és így a munkaadók is később kényszerülnek béremelésre.)
A befektetők arra számítanak, hogy az EKB az idén befejezi összesen 2,55 ezer milliárd eurós gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programját. Praet kommentárjaiból az derült ki, hogy az EKB továbbra is nagyon óvatosan, apró lépésekben igazítja a piaci várakozásokhoz monetáris politkáját. A kötvényvásárlási programot 3 évvel ezelőtt indította a központi bank. A program szerint szeptember 30-ig havi 30 milliárd euróra csökkent a vásárlások összege. A csúcs havi 80 milliárd euró volt. Praet utalt arra, hogy a kötvényvásárlási programot fokozatosan hagyja abba az EKB, nem lesz egy határozott végpont, amin túl már nem lesz jelen a központi bank a piacon.
Az EKB immár ötödik éve nem képes hozni a 2 százalékos inflációs célt, s az évtized végéig ez várhatóan így is marad – nyilatkozta a belga közgazdász. Ez kockára teszi a központi bank hitelességét, hiszen az árstabilitás elérése az EKB legfőbb célja. A kötvényvásárlási program kivezetése szintén növeli a kiszámíthatósági deficitet, mivel egy nagyon fontos piacvezérlő eszköz szűnik meg. Így idővel újra visszakapja jelentőségét az irányadó kamat, mint piacbefolyásoló eszköz. Az EKB kommunikációjának is egyre inkább erre kell majd irányulnia.
Az EKB alapkamata jelenleg -0,4 százalékon áll. A piaci várakozások szerint 2019 végére emelkedhet vissza a ráta a nullára.
