Az előzetes piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra csökkentette az eurozóna irányadó kamatát az Európai Központi Bank, ezzel kilenc hónap után enyhíteni kezdte a hitelfelvétel költségét a monetáris unióban. A döntés hátteréről és a jegybank makrogazdasági várakozásairól a EKB elnöke, Christine Lagarde sajtótájékoztatón fejti majd ki a testület álláspontját, melyet a Világgazdaság élőben követ.
Az EKB 2022. július 21-én kezdte meg monetáris politikai szigorítási kampányát, majd a világszerte elharapódzó inflációs környezetet látva bő egy év alatt nulláról 4,5 százalékra emelte az eurozóna irányadó kamatát. A júniusi vágásnak már hónapokkal ezelőtt elkezdtek megágyazni az EKB jegybankárai különböző interjúkban, annak érkezését tekintve így igazából semmilyen bizonytalanság nem volt már a befektetők körében.
Az EKB kamatpályájának további alakulása azonban egyelőre kifejezetten kérdéses: az opciós piac ugyan azt árazza, hogy a nyáron már nem, de októberben és decemberben még vághat az idén a jegybank, Lagarde minden megszólalásakor rendre az adatközpontú döntéshozatal fontosságát hangsúlyozza, így az időközben beérkező makroadatok nélkül nehéz pontosan megmondani, hogy mikor és mekkorákat vághat majd pontosan a testület.
Az EKB-döntés a forint számára is fontos: az eurókereszt az elmúlt egy hétben majdnem 10 forinttal került feljebb, a hazai deviza pedig ma is további 0,25 százalékkal gyengült a közös európai valutával szemben. Ha Lagarde ma a vártnál megengedőbb hangnemet üt meg, az biztosabbá teheti az idei három kamatvágást, ami az euró gyengüléséhez vezethet – ez a forintnak a közvetlen eurós relációban kedvező előjel lehet, de fontos kiemelni, hogy a devizapiac nem egy nullaösszegű játék, ahogy nem is csak két szereplője van.
A jegybank makrogazdasági kilátásairól, inflációs várakozásairól és a mai vágás pontos hátteréről Christine Lagarde beszéde alapján hamarosan már sokkal többet fogunk tudni.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: AFP
