Azt a célt tűztük ki, hogy a hadiipar kibocsátása 2030-ig elérje, illetve meghaladja az 500 milliárd forintot. Ahogy az idő telik, egyre bizonyosabb, hogy ezt a számot meg tudjuk haladni
– erről Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter beszélt a VG cikke szerint az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának júniusi ülésén. A parlament honlapjára feltöltött jegyzőkönyv szerint a miniszter kijelentette, hogy a hadiipar, illetve a védelmi ipar a jelentőségét tekintve a járműiparéval vetekszik, és a high-tech iparágak közül az elsők között szerepel. Azt is hozzátette, hogy a kibocsátását tekintve valószínűleg nem lesz olyan nagy, mint a járműipar, amely 10 ezermilliárd forint fölötti értéket képvisel, de a technológiai tartalmát illetően mind a fejlesztés, mind a gyártás terén sokkal magasabb szintű.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország 2019-ben 1,9 milliárd dollárt, a GDP 1,2 százalékát költötte védelmi ipari struktúrára.
„Ez a világ éves 1917 milliárd dolláros költéséhez képest kis szám, de már mindenképpen látható dolgot jelent.” Kitért rá, hogy míg a nyolcvanas évek végén még 30 ezren dolgoztak a hadiiparban, a rendszerváltást követő időszakban ez nagyjából ezer főre esett vissza. Mindez nemcsak a közvetlen termelésben dolgozókat érintette, hanem a fejlesztőmérnököket és a fejlesztést irányító szakembereket is, akik civil területekre mentek át.
Őket valamilyen formában vissza kell hozni. Zalaegerszegen már megkezdődött a munkaerő-alkalmazás folyamata, tizenöt helyre háromszázan jelentkeztek
– tette hozzá.
Palkovics László arról is beszélt, hogy a magyar vállalatok tőkeerejének növelése kiemelten fontos ezen a téren, ezért a kormány elfogadta egy védelmi ipari tőkealap létrehozását. Ennek összege először 50 milliárd forint lesz, ezzel el tud kezdődni a magyar beszállítói háttér fejlesztése.
Jelezte, hogy elkészült a beszállítói háttér fejlesztésére vonatkozó stratégia, és meglepően sok olyan céget sikerült azonosítani, amelyek hatékonyan részt tudnak venni a folyamatban. Kiemelte a kutatás-fejlesztési képességek erősítését és a humán erőforrás kérdését. Az előbbiről azt mondta, hogy az amerikai védelmi kutatási alap, a DARPA működését próbálták a magyar viszonyok között megjeleníteni. Az utóbbival kapcsolatban a szakképzési centrumok és a felsőoktatási képzések jelentőségét hangsúlyozta. Bejelentette, hogy vissza fogják állítani azt a fajta hadiipari eszközökhöz értő mérnökképzést, amely korábban létezett, például Zalkán, csak megszűnt. Az elképzelés szerint civil egyetemeken az alapképzéseket kiegészítve lesznek különböző védelmi ipari képzések, amelyek mesterszinten és a doktori iskolában is megjelennek valamilyen formában.
A hadiiaparban való állami szerepvállalás több területen is megjelenik, a leglátványosabban talán az állami tulajdon szintjén, amelynek a szakmai irányítását egységesítették a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. megalapításával. „Megoszlanak a vélemények, hogy az állam szerepe meddig terjedjen. Én jobban örülnék, ha bizonyos idő után ez majd tisztán magáncégek formájában valósulna meg. Jelen állapotban ez nem feltétlenül lett volna működőképes, egyszerűen azért nem, mert a gyorsaság kifejezetten fontos volt” – érvelt Palkovics László.
