Noha a kiskereskedők igyekeznek betartani az élelmiszer-árstophoz kapcsolódó jogszabályokat, kötelezettségeiket azonban sokszor rajtuk kívül álló okok miatt nem tudják teljesíteni – hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az OKSZ tájékoztatása szerint z árstop 2022. februári indítása óta többször előfordult, hogy a beszállítók, az élelmiszerfeldolgozók a kereskedőkkel kötött megállapodások ellenére nem, vagy csak hiányosan, esetleg késve szállítottak az áruházak részére az árstopos termékekből. Ez történt korábban például az étolaj, csirkehús esetében, ahol a termés mennyisége, az állatállomány létszáma vagy betegsége miatt kevesebb terméket állítottak elő a gyártók. Jelenleg nem elérhető sem Magyarországon, sem az EU területen megfelelő mennyiségben burgonya, mivel a tavaly termett mennyiség már értékesítésre került, és egyelőre az új krumpli terem.
– Sajnálatos módon a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során a kereskedők hiteles igazolásai ellenére sem veszik figyelembe, hogy az árstopos termék kihelyezése a beszállítás elmaradása miatt hiányos, vagy éppen nem is kapható az adott élelmiszer, mert nem termett, vagy elfogyott. Az ilyen ellenőrzések és szankciók feleslegesen kötik le a kiskereskedők és a hatóság dolgozóinak munkaerejét, a szankció alkalmazása pedig indokolatlan és elfogadhatatlan, mivel olyan okból marasztalják el a kiskereskedőket, amelyért nem felelhetnek – emelte ki a közleményében a szövetség.
Az OKSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi dolgozóktól hatalmas mennyiségű adatot kér számon a fogyasztóvédelem a készletekről. Az fogyasztóvédelmi ellenőrzések során ugyanakkor gyakori jogértelmezési vitaforrás a készletszámítás módszerének kérdése. A szövetség tájékoztatása szerint 2022. novemberéig az előző évi napi átlagos mennyiség tartása volt kötelező. A kialakult jogértelmezés szerint ez alatt az előző évi átlagos értékesített mennyiség volt értendő, ezt tartották is a kereskedők. A jogszabály azonban 2022. novemberétől szövegszerűen is rögzíti, hogy a kereskedők a 2021. évi, a tojás és burgonya esetén a 2022. évi átlagos napi készlet mennyiségek tartására kötelesek.
Csakhogy a kereskedők szerint a vásárlók aktuális kereslete napjainkban a később változó körülmények miatt nagymértékben eltér a korábbi évektől, főleg a 2021. évitől. Emiatt a boltok sokszor indokolatlanul nagy készletet kénytelenek felhalmozni egyes árukból. – Ez a szabályozás nincsen tekintettel a mai, egyébként pedig folyamatosan változó, aktuális fogyasztói igényekre, a beszerzési körülményekre, a gazdálkodás változó szempontjaira. A vitatott készletek számításának elvárt módszertana, a szabályozás nem egyértelmű, jogalkotási aggályokat is felvet – mutatott rá az OKSZ.
A hatóság és a kiskereskedők között nincs egyetértés az árukihelyezés folyamatossága tekintetében sem: a hatóság azt várja, hogy a termékek előírt mennyiségét a reggeli nyitásra egyszerre helyezze ki a kiskereskedő a polcokra. Így előfordul, hogy aki reggel vásárol, talál terméket, aki délután, már nem. A szövetség szerint ugyanakkor a fogyasztók érdeke a teljes nyitvatartási időben megoszló árukihelyezés lenne, amely az időszakonkénti árufeltöltéssel biztosítható.
Mindez az OKSZ tagvállalkozásainak álláspontja szerint számos elmarasztalás megalapozatlan oka.
– Ha a kereskedő minden vásárlót kiszolgál a hatósági áras termékkel, senki nem megy haza üres kosárral, a hatóság mégis milliós nagyságrendben bírságol, mert a 2021/2022. évi referencia készlet mértékéhez képest hiányzik néhány kg vagy liter termék, melyet egyetlen vásárló sem keresett. A júniusban induló akciós értékesítésre vonatkozó jogszabályban a jogalkotó már orvosolta ezt a problémát, ebben az esetben is ez lenne célszerű – szögezte le a szövetség.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI /Szigetváry Zsolt)
