Hiánypótló céllal indult el két hónapja az Apa Akadémia, s már most látszik, hogy a kezdeményezők-szervezők igen pontosan találták meg a "piaci rést". Kevébbé szofisztikáltabban: arról van szó, hogy a magyar apáknak az utóbbi évtizedben megindult kedvező folyamatok ellenére sem igazán válaszolja meg senki sem az apasággal, a szülői léttel összefüggő legelemibb kérdéseket sem, így gyakran csak kapálóznak s vagy megoldják "magukban", vagy nem. Utóbbi verzió akár a család egységét is veszélyeztetheti.
Az Apa Akadémia kifejezetten arra törekszik, hogy megismerje és a maga realitásában mutassa be – nem az amerikai és a lengyel – hanem a magyar apákat. Az előadásokkal összekapcsolt interaktív összejövetelek – persze nem reprezentív módon – de adnak erre lehetőséget, a szervezők igyekeznek megismeri azokat a kérdéseket – "jól csinálom?"- és problematikákat, amelyek a huszonegyedik század magyar apáit foglalkoztatják, s igen, nyomasztják is.Léder László pszichológus – az egyik kezdeményző – a Figyelő Online-nak megerősítette: már megkezdték egy nagy, reprezentatív apakutatás előkészületeit is. A pontos ismertek és statisztikai adatok azért is nagyon fontosak, mert "megjelentek hamis próféták, akik különböző trendek, sztereotípiák mentén beszélnek az apaszerepekről, ezek pedig találkozva a magyar rögvalósággal, könnyen félrevihetik a diskurzust".
Léder korábban arról is beszélt, hogy nagyon keveset tudunk a mai modern családokban lévő apaszerepekről, de talán igaz ez az anya-apa viszonyrendszerére is. Figyelőnek adott interjújában már kifejtette, a magyar apák helyzete pozitív irányba változik, ám a családban elfoglalt helyük szerint még mindig másodlagos szerepben vannak. Persze ez nem hungarikum, hiszen Nyugat-Európában is be kellett járni egy utat az apaszerepek rendezéséig. Tőlünk nyugatabbra az apatémára szakosodott szervezetek és intézmények végeznek kutatásokat és tudásátadást. De azért van még min dolgozni, hiszen az Unicef logójában is apa nélkül szerepel az édesanya és a gyermeke – hívta fel a figyelmet a szakember a szimbolika fontosságára.
Kérdésünkre – ami szerint tervezik-e, hogy átépik Budapest határait, mert ugye apák élnek a fővároson kívül is – Léder László arról számolt be, hogy már mozgolódnak Szegeden, Debrecenben, sőt Erdély és Kárpátalja is "felkerült a térképre". Várjuk az érdeklődő és együttműködésre kész szervezeteket – hívta fel a figyelmet a szakember.
Léder egyébként az eddigi tevékenységüket sikeresnek mondta, hiszen "a célcsoportunkat – tehát a 25-45 éves apákat – sikerült elérnünk, akik nagyon aktívak, kifejeztetten az látszik, hogy ki vannak éhezve a velük kapcsolatos tudásra". Persze az információéhség nem újdonság, hiszen ha valaki végigmegy például bármelyik könyvesáruház kínálatán, nagyjánól száz baba-mama témájú könyve jut néhány darab az apákat célzó kiadvány, de a magasságos internet sem biztos partner. A művek egy részével is az a gond – ezek már Léder szavai – hogy jószándékkal, de azokat nők írják főleg nőknek. Az apákat, férfikat másképpen kell megszóltani, másképpen lehet elérni – hívta fel a figyelmet a pszichológus. Léder László ezzel kapcsolatban is pozitív tapasztalatokról számolt be, hiszen az előadáson résztvevők többen is felajánlották, hogy szívesen fordítanak német-angol nyelvű, apáknak szóló ismeretterjesztő- vagy szórakoztató irodalmat.
Az Apa Akadémia következő előadása "Fiús apák – Lányos apák" témakörét járja körül.
