Az elmúlt évtizedekben amerikai tizenévesek tömegei vállaltak alkalmi munkát a nyári szünetben, többségük a vendéglátásában és a kiskereskedelemben helyezkedett el a nyári hónapokban. De mára ez a kép nagyon megváltozott. Míg 1978-ban a tinédzserek 72 százaléka megjelent a munkaerőpiacon, 2016-ra ez 43 százalékra csökkent, egy tavalyi mérés pedig további fogyatkozást mutatott, már csak a tinik 35 százaléka keresett pénzt a szünetben. A szakértők keresik az okokat, azt, hogy generációs problémák, vagy valami más áll-e a háttérben. Az is fontos körülmény, hogy a mai fiatalok nincsenek úgy rászorulva a pénzre, mint szüleik az ő idejükben. Valamint árnyalja a képet, hogy az amerikai minimálbér megemelése láthatóan a fiatalokat mozdította el a munka világából. De mi lehet még a háttérben?
Lustábbak lennének?
Az egyik valószínűsíthető magyarázat a munkavállalói szokások megváltozása. Az alkalmi vagy projektre szerződő munkavállalók működtetik az újonnan “hakni gazdaságnak” nevezett, kevésbé fix, így nehezebben nyomon követhető ágazatokat. A szakértők szerint egy tini kezelheti a nagynénje vállalkozásának a honlapját vagy közösségi oldalait, tehát végez munkát, csak ez nem jelenik meg a statisztikai hivatal adataiban.
Másfajta kommentár szerint az Amazon-effektus az oka annak, hogy eltűntek a fiatalok a munkaerőpiacrról, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amit eddig diákmunkások árultak, azt ma már a webshopokban szerzik be az emberek. A kis családi üzletek pedig valószínűleg nem szorulnak további munkaerőre, mondják a szakértők.
Egy másik vélekedés szerint a korábban klasszikusan tinimunkáknak számító szegmensben megjelentek az alulképzett bevándorlók és elvégzik ezeket a munkákat. Emellett komoly konkurenciát jelentenek a diákok számára saját korosabb szüleik és nagyszüleik. 2015-ben az 55 pluszosok arány 39 százalék volt a munkaerőpiacon, magasabb, mint a 16-19 éves korosztályé. A 65 évesnél idősebb munkavállalók száma negyven év alatt majdnem a duplájára nőtt. Az idősek szívesen vállalnak részmunkaidős állásokat, a munkáltatók meg szívesen alkalmazzák őket, mert megbízhatóak, jobbak az úgynevezett soft skilljeik, azaz értik a csapatszellemet, jó a kommunikáció készségük, kiválóan szerveznek, rugalmasak. Ez pedig olyan versenyelőny, amit nem tudnak behozni a fiatalok, alulmaradnak a felvételi beszélgetéseken, hiába szeretnének dolgozni.
Sokan tanulnak
A szülők egy jelentős része a tanulást fontosabbnak tartja a munkánál, és inkább nyári képzéseket finanszíroz, minthogy elküldje a gyereket diákmunkára. A helikopter szülőkre jellemző ez a versenyszellem, akik nagy áldozatot is képesek meghozni azért, hogy a gyerekük vélt vagy valós versenyelőnyt szerezzen.
Végül azt sem érdemes eltagadni, hogy van némi különbség a munkáltatók megítélése és a fiatal munkavállalók önmagukról kialakított véleménye között. Míg a fiatalok szinte kivétel nélkül profinak és korrektnek vélik magukat, a munkavállalók szerint ez csak minden második diákmunkásról mondható el.
