A jegybanki alapkamat csökkentése nincs napirenden – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MNB Monetáris Tanácsának keddi, kamatdöntő ülését követően. A monetáris testület nem is változtatott az alapkamat 13 százalékos mértékén, és úgy ítélte meg, hogy az egynapos betéti tendereken is szükség van a 18 százalékos kamatszint fenntartására. A döntés indoklásában a Monetáris Tanács hangsúlyozta: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A februári kamatdöntő ülés óta a globális kockázatok azonban csak fokozódtak, és ezzel a feltörekvő piaci eszközök kockázati megítélése is romlott – írta a Magyar Nemzet.
Az MNB a márciusi Inflációs jelentésének kedden közzétett fő mutatói szerint idén a fogyasztói árak éves átlagban 15,0-19,5 százalékkal, 2024-ben 3,0-5,0 százalékkal, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékkal emelkedhetnek. Azaz hozzávetőleg három évre lesz szükség ahhoz, hogy elérje az infláció szintje a jegybank által kitűzött célt.
Ugyancsak 2025-re várja a 3 százalékos (plusz-mínusz egy százalékpont) inflációt és a „normális vagy inkább ideális” 4,5 százalék körüli alapkamatszintet az ING szenior elemzője. Virovácz Péter kérdésünkre hangsúlyozta: „globálisan és lokálisan is folyamatos az inflációs nyomás, az MNB célja pedig a pozitív reálkamat környezet megteremtése és fenntartása.” Ennek szellemében idén év végére a szakember hozzávetőleg 11,5 százalékos, 2024 decemberére pedig 5-6 százalékot megközelítő alapkamatszintet tart elérhetőnek.
A jegybank jelentése szerint idén januárban tetőzött az infláció és a következő hónapokban a fogyasztói árindex „előbb lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható„. Virovácz Péter szerint azonban, bár érezhető lesz ez a folyamat, nem lesz a társadalomban látványos hatása, mivel meglehetősen alacsony, és cseppet sem »normális” kamatszinthez szoktunk hozzá az elmúlt időszakban. Ennek következtében pedig még mindig óriási likviditás van a piacokon, de nem csak a Magyar Nemzeti Bank, hanem a FED, az Európai Központi Bank, a japán jegybank és még számos ország vezető monetáris intézményének intézkedései révén is. A bőségben telt esztendőknek azonban biztosan vége. A kívánatos kamatszint pedig sem nem támogatja, sem nem fékezi a gazdaságot.
Magyarországon hosszabb távon, tartós inflációs nyomás várható. Lassacskán elfogy a munkaerő, ami folyamatossá teszi a bérek emelésének elvárását. Kívülről viszont egyre alacsonyabb inflációt importálunk – fejtette ki Virovácz Péter. Az ING szenior elemzőjének megfogalmazása szerint „3D„ határozza meg széles körben és lokálisan is az inflációs nyomást: a deglobalizáció, a demográfia és a dekarbonizáció. Ezek pedig nem egynéhány éves kihívások, és megakasztják a magasabb életszínvonalat és az árak csökkenését – fűzte hozzá.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint fontos hangsúlyozni, hogy az MNB-nek lehetősége sem volt még a lazításra: az inflációs célkövetés értelmében a forintot inkább erősítenie kell. Egyelőre azonban nincs szükség további szigorításra sem. A lazítás megkezdéséhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: szükséges, hogy egy ilyen lépés ne okozzon felfordulást a piacon, ne eredményezzen jelentős forintgyengülést. Ehhez elengedhetetlen, hogy a piacok is úgy gondolják: eljött a kamatcsökkentés ideje.
Ez akkor következhet be, ha egyrészt az infláció már szemmel is jól láthatóan mérséklődésnek indul, másrészt, ha a kockázati környezet is javul (nem terjednek tovább a bankcsődök, és az uniós forrásokhoz is hozzájutunk). A monetáris lazítás legkorábban júniusban, de inkább az év második felében kezdődhet meg. Ez először a jelenleg 18 százalékos kamatozású egynapos betéti eszköz kamatának csökkentését jelentheti, az alapkamat csak ezt követően indulhat mérséklődésnek.
Borítókép: Andrey_Popov, PuzzlePix/Shutterstock
