A miniszter arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évek sorozatos megpróbáltatásai bizonyították a magyar mezőgazdaság válságállóságát – írták.
A tárcavezető köszönetet mondott a Gabonaszövetségnek és tagjainak ebben a rendkívül kiszámíthatatlan időszakban mutatott segítőkész hozzáállásért és szakmai segítségért. Hozzátette, az ellátással kapcsolatos aggodalom rányomja a bélyegét a világra. Az ukrán termés jelentős része az országban ragadt, ezért megoldást kell találni arra, hogy Ukrajnából a gabona szárazföldön kijusson és odaérjen a válsággal sújtott övezetekbe – áll a közleményben.
Nagy István a közlemény szerint elmondta, az idei ukrán terméskilátások a szakmai becslések alapján drasztikusan, növényfajtától függően 30-50 százalékos csökkenést ígérnek a korábbi évekhez képest. Nem véletlen tehát, hogy a magyar kormány kiviteli bejelentési kötelezettséget vezetett be a főbb gabona- és olajos növényekre. Mivel a hazai ellátás jelenleg nincs veszélyben, eddig egy bejelentés kapcsán sem kellett élni az állam elővásárlási jogával, így az export kiszállítások folyamatosan történnek.
A miniszter a pontos készletnyilvántartásokkal, a lekötött és rendelkezésre álló gabona mennyiségével kapcsolatban közös gondolkodást vár az ágazat szereplőitől. Emellett szerinte arra is választ kell találni, hogy az állattenyésztők megfelelő áron jussanak gabonához.
Kifejtette, a 2022/23-as szezonnal kapcsolatosan hazai viszonylatban fontos az a tény, hogy az összes lényeges tavaszi vetésű növény – így a kukorica, napraforgó, szója és a többi növényi kultúra – vetése gyakorlatilag befejeződött Magyarországon. A tavaszi vetésű növényfajok közül a szemes kukorica 1 millió 50 ezer hektáron, a napraforgó közel 700 ezer hektáron, a szója pedig 61 ezer hektáron kerülhetett földbe. Ezek a vetésterületek lényegesen magasabbak az elmúlt év, illetve az elmúlt öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára, és bizakodásra adhat okot az idei évre nézve a hazai ellátás tekintetében – hangsúlyozta a tárcavezető.
A miniszter beszélt arról is, hogy a tavalyi évben a Vidékfejlesztési Program keretében kiírt élelmiszeripari felhívások között malomipari termék gyártásához kapcsolódóan 37 kérelem érkezett be 38,7 milliárd forint értékben.
A takarmányelőállító üzemek fejlesztésére is megjelentettek egy nagy népszerűségnek örvendő kiírást, melynek tervezett keretösszege 50 milliárd forint, de már most több forrásra érkezett be igény a gazdálkodóktól – hívta fel a figyelmet a közlemény szerint a tárcavezető.
Borítókép: Figyelő
