Az eredmények tükröződnek a legfrissebb, 2019. első félévére vonatkozó külkereskedelmi adatokban is. A tárcavezető pozitív eredményként értékeli, hogy az év első hat hónapjában az agrárexport 11,2 százalékkal növekedett és meghaladta a 4,7 milliárd eurót.
Az agrárimport ennél szerényebb mértékben 6,8 százalékkal emelkedett, értéke 3 milliárd eurót tett ki. Ennek köszönhetően az agrár-külkereskedelmi többlet éves alapon 20 százalékkal bővült.
Nagy István az agrárgazdaság szerepét meghatározónak tartja a nemzetgazdaság külkereskedelmében.
Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 2019 első félévében 54,2 százalék volt,
az agrárgazdaság 1672 millió euróval járult hozzá a 3085 millió eurós nemzetgazdasági többlethez. 2010-ben még csak a teljes export harmadát, 33,4 százalékát tette ki az agrárgazdaság, vagyis az elmúlt időszakban jelentős előrelépés történt.
Kiszámítható piaci környezet
Több éves távlatban még szembetűnőbb az agrárgazdaság külkereskedelmének a fejlődése – fejtette ki a miniszter. Kilenc év alatt, 2010 és 2019 első féléve között az agrárexport 79,5 százalékkal, az egyenleg 77,5 százalékkal bővült. Fontos kiemelni, hogy a magasan feldolgozott termékek kivitelének értéke 2010-óta évről évre növekszik, ami kedvező a hazai hozzáadott érték és a foglalkoztatás szempontjából. A feldolgozás fejlődése stabil és kiszámítható piaci környezetet teremt az alapanyag-termelés számára.
A tárcavezető kiemelte azokat a célzott szakpolitikai programokat és az aktív gazdaságdiplomáciát, amelyek jelentősen hozzájárulnak az agrárgazdaság fejlődéséhez: az évente mintegy 400 milliárd forintos nagyságrendet képviselő közvetlen támogatások és a közel 100 milliárd forintot kitevő nemzeti támogatások termelés és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, valamint biztos és kiszámítható finanszírozást jelentenek a fejlesztésekhez.
Bővülő értékesítési lehetőségek
A minisztérium az Európai Unió egyik legfejlettebb, három pilléres kockázatkezelési rendszerét működteti, ami a növénytermesztés termelési kockázatait csökkenti, illetve mérsékli az időjárás okozta károk által okozott jövedelemkiesést. A kedvezményes forgóeszköz hitelprogramok és az intézményi kezességvállalás pedig az agrárvállalkozások finanszírozását könnyíti.
Az agrárgazdaság versenyképességét növelő beruházásokat ösztönzik a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai, amelyek hozzájárulnak az alkalmazott technológia modernizációjához. Mindemellett a minisztérium még aktív gazdaságdiplomáciával, külföldi marketingprogramokkal segíti elő a nemzetközi piacépítést.
Az agrárexport növekedése bővülő értékesítési lehetőségeket jelent a magyar gazdálkodók és élelmiszeripari vállalkozások számára, ezért jó alapot nyújt az ágazat további fejlődése számára – mondta Nagy István.
(Borítókép: MTI/Sóki Tamás)
