Az államadósság GDP-hez mért arányának szintjét és a mutató alakulását kiemelten figyelik a nemzetközi szervezetek, illetve a befektetők és nemzetközi hitelminősítők. Így a ráta szintjének mérséklődése pozitív megítélés alá eshet, továbbá bizonyítja, hogy az adott kormányzat szigorúan őrködik a fiskális figyelem megtartása felett – mutat rá Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője, az összeállítás írója.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat április 21-én teszi közzé a tavalyi államadósságok európai rangsorát. 2021-ben az EU átlagánál (87,9 százalék) jóval alacsonyabbnak számított a magyar államadósság-ráta (76,6 százalék) a KSH friss közlése szerint. Hazánk államadósság-rátája 2021-ben nemcsak az EU-s átlagnál, de a szomszédos országok közül az osztrák és horvát mutatónál is kedvezőbb volt.
Az államadósság elméleti hátterét megvizsgálva, fontos látni, hogy annak mértékét a GDP-hez viszonyítják, mert így a gazdaság teljesítményéhez hasonlítható az adósságteher nagysága. A GDP-arányos államadósságot alapvetően a következő változók befolyásolják elméleti szinten: a költségvetés elsődleges egyenlege, a reálkamatok, reálárfolyam, a gazdasági növekedés, valamint az infláció és egyéb tényezők. Utóbbinál szerepet játszik a folyó fizetési mérleg egyenlege és a foglalkoztatottság. Kimutatható, hogy a gyakorlati, mindennapi életben is hatással vannak a fent felsorolt tényezők az államadósság-ráta alakulására a Visegrádi-országokban (köztük hazánkban is) egy kivétellel (ez a reálárfolyam). Tehát a magyar államadósság GDP-arányos alakulását befolyásolja az infláción és GDP-n kívül a költségvetési deficit, a folyó fizetési mérleg, a reálkamat és a foglalkoztatottság alakulása is. Kimutatták, ha az államháztartási hiány vagy a külső mérleg hiány emelkedik, akkor az államadósság is, illetve a reálkamat, a GDP-növekedés és a foglalkoztatottság emelkedése mérsékli az adósságot, végezetül pedig a növekvő infláció növekvő államadóssághoz vezet – foglalja össze Erdélyi Dóra..
Ezek alapján az adósságrátát befolyásoló tényezők a következőképpen alakultak Magyarországon 2022-ben a Oeconomus Alapítvány összefoglalója szerint:
- Mérséklődött 2022-ben a kormányzati szektor hiánya (költségvetési hiány): az egyenleg az előző év azonos időszakához GDP-arányosan 0,9 százalékponttal javult, 6,2 százalékra (2021:-7,1 százalék). Az idei évre 3,9 százalékos hiányt tervez a kormányzat.
- Az infláció idén februárban már kismértékben lassult januárhoz képest: januárban 25,7 százalékkal, februárban 25,4 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbit. A következő hónapokban további lassulás várható az inflációban.
- A folyó fizetési mérleg hiánya – a megugró energiaárak következtében romló energiaegyenleghez kötődően – 2022-ben átmenetileg emelkedett az MNB Inflációs jelentése szerint: 2022 negyedik negyedévében a GDP 8,1 százaléka volt. Ezt követően 2023-tól várhatóan folyamatosan csökken a hiány, a jegybanki várakozás szerint megfeleződik.
- A jegybanki alapkamat 2022 folyamán végig emelkedett, viszont az infláció minden hónapban meghaladta azt éves viszonylatban, így negatív reálkamatszinteket tapasztalhattunk 2022-ben. Az alapkamat 13 százalékon, míg az egynapos betéti gyorstender kamata 18 százalékon áll jelenleg. A jegybank célja a pozitív reálkamat környezet megteremtése és fenntartása.
- Jelentős GDP-bővülést mutatott fel a hazai gazdaság 2021-2022-ben: 2021-ben 7,2 százalékkal, míg 2022-ben éves átlagban 4,6 százalékkal bővült a gazdasági aktivitás az előző évhez képest.
- 2022-ben emelkedett a foglalkoztatási ráta, a 2021-es 73,1-ről 74,4 százalékra, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött a 2021-es 4,1-ről 3,6 százalékra.
Borítókép: Illusztráció Forrás: Shutterstock
