Mire koncentrálhat a magyar gazdaságpolitika a következő másfél évben?
A miniszterelnök három fő célt jelölt meg feladatként: a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítását, a családok védelmét és a vidék fejlesztését. Minden gazdaságpolitikai lépést e célokkal összhangban kell megfogalmazni. Fókuszban hét kiemelt terület lehet: az otthonteremtés, a demográfiai fordulat, a moratórium meghosszabbítása, a beruházások ösztönzése, az állami speciális pénzintézetek finanszírozási képességének növelése, az uniós források hatékony felhasználása, valamint a kifektetési stratégia folytatása. Ezek megvalósításával továbbra is fenntartható a 2 százalékpontos növekedési többlet az EU-átlaghoz képest. Az idén 5-6 százalék közti hazai GDP-csökkenés várható, de ez így is 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az unió 8 százalékos prognosztizált zsugorodása, azaz a visszaesés ellenére a felzárkózás folytatódhat. De jövőre itthon már 5 százalék feletti növekedés kell ahhoz, hogy a többletünk megmaradjon.
Az otthonteremtési programok sikeresek a válság alatt is, a lakáspiacról mégis vészjelzések érkeznek. Be kell avatkozni?
A következő két évben az újlakás-építések csökkenését okozhatja a világjárvány miatti keresleti visszaesés és a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése. Ezt a negatív tendenciát sejteti, hogy az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek száma 32 százalékkal volt alacsonyabb az első fél évében, mint egy évvel korábban. Lakáspiaci beavatkozás nélkül a jelenlegi 20 ezer körüli szintről 2021-re és 2022-re 10 ezerre eshet az új lakások átadása. A lakásmegújulási ráta most is 0,5 százalék, miközben a régiós országokban ez az érték 1 százalék feletti. Ennek a szintnek az eléréséhez itthon évi 44 ezer új lakást kellene építeni, ám legutóbb 2004–2005-ben, az első Orbán-kormány által indított kamattámogatott forintlakáshitel-program eredményeként épült ennyi lakás. A fenti szintek elérése hosszú távon nem lehetetlen, ám rövid távon csak az lehet a cél, hogy 2022-re újra évi 20 ezer lakás épüljön, főként vidéki beruházások révén, az átlagosan kétéves kivitelezési időnél sokkal gyorsabban. A 10 ezer addicionálisan megépülő új lakás a lakossági beruházásokon keresztül a hazai GDP-t 1 százalékponttal emelné, a foglalkoztatottak számát 25-30 ezerrel növelné. Nemcsak a lakásvásárlás, hanem a felújítás is kiemelt cél lehet, hiszen ma Magyarországon a lakások 60 százaléka felújításra szorul. Azért kell kiemelten foglalkozni a területtel, mert a lakáspiac helyzete nemcsak konjunkturális, otthonteremtési vagy családvédelmi, hanem fontos vagyoni kérdés is. Ma a hazai lakosság teljes vagyona megközelíti a GDP 260 százalékát, amelyből a lakásvagyon eléri a GDP 150 százalékát. Az otthonteremtésnek ezért a lakásvásárlás és -felújítás segítésére és nem a bérlakáspiac fejlesztésére kell koncentrálnia. Hogy van még bőven tér, azt jól mutatja, hogy a lakásvásárlási hitelek GDP-arányos értéke csupán 8 százalék.
A Gazdaságvédelmi akcióterv két eleme közül a moratóriumot meghosszabbították, a munkahelyvédelmi bértámogatás viszont lejár. Miért?
A moratórium célzott meghosszabbítása és csak fokozatos kivezetése a sérülékeny ügyfelek védelme miatt indokolt. A Kurzarbeit típusú bértámogatás meghosszabbítása esetében más a helyzet. A nyáron azért kaptak pénzt a vállalatok, hogy megtartsák a munkavállalókat. Most a beruházások pénzügyi ösztönzésén keresztül valósul meg a munkahelymegőrzés, sőt új munkahelyek jönnek létre. A cél a mostani 4,51 millió helyett az 5 milliós foglalkoztatotti létszám elérése.
A teljes interjút a VG.hu-n olvashatja
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
