Az aradi Golgotára / Ráragyog a nap sugára, / Oda hull az őszi rózsa, / Hulló levél búcsucsókja; / Bánat sír a száraz ágon, / Ott alussza csendes álmát /Az aradi tizenhárom. (Ady Endre: Október 6.)
A honvédtábornokok nyugodtak voltak, álmukban sem gondolták az augusztus 13-i fegyverletételt követően, hogy kivégzés vár rájuk. Nem, mivel az orosz hadak vezére, Paszkevics bírta Ferenc József császár ígéretét, miszerint nem lesz vérengzés a tisztek közt. Aztán lett olyan megtorlás, ami ellen maga – amúgy a császár rokona – I. Miklós cár is kikelt.
Mi vezetett az őrjöngő bosszúhoz?
Ferenc József 1848. december 2-án, 18 évesen lépett trónra. Mivel nem esküdött fel a magyar alkotmányra, s nem fogadta el az áprilisi törvényeket, öt napra rá az Országgyűlés trónbitorlónak nyilvánította. Elődje, a forradalom miatt lemondatott nagybátyja, V. Ferdinánd azonban megtette, így a magyar rendek számon kérhették volna azok betartását. Az új uralkodó az olmützi alkotmányt kényszerítette Magyarországra. Ez tulajdonképpen szétdarabolta a történelmi hazát, leválasztva Erdélyt, a Katonai Határőrvidéket, létrehozva a Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságot.
Ezzel sem bírván leverni a szabadságharcot fordult az orosz cárhoz Ferenc József. A brutális túlerő győzelme után pedig így utasította Haynau táborszernagyot: „a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol”. S kezdetét vette a megtorlás, amelyet a Bach-korszak csendőrsége, az osztrák belügyi gépezet kellő kíméletlenséggel hajtott vére. S folytatta Magyarország feldarabolását. Megalapítva a Szerb Vajdaságot, a Temesi Bánságot.
Az 1867-es kiegyezést követően Ferenc Józsefet fejére került a Szent Korona. Ekkor lett jelmondatává: „bizalmam az ősi erényben”. E kifejezés olvasható a magyar rendekhez intézett 1892-es leiratában: „Bizalmam az ősi erényben volt jelszavam, midőn egy negyed század előtt dicső elődöm szent koronája a nemzet szine előtt fejemre tétetett s ez által Magyarország apostoli királya és hű népei közt a kölcsönös szeretet és bizalom megerősödve, új zálogot nyert”. A kölcsönös szeretet és bizalom a valóságban azt jelentette, hogy a kiegyezéskor kiharcolt kiváltságok kivívták a horvátok, szlovákok, csehek ellenszenvét.
Ferenc József 1916-ban meghalt, így nem szembesülhetett azzal, amint az általa előidézett törésvonalak mentén, a Nagy Trianon-palotában szétszaggatták Magyarországot.
