Időben reagált a koronavírus-járványra az idén 15 éves Magyar Termék Nonprofit Kft. a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampány elindításával
– mondta Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője. A VG.hu kiemelte, a fogyasztók többsége egyetért azzal, hogy a hazai termékek vásárlásával hazai munkahelyeket védhetünk meg. Mint mondta, a magyar termékek megerősödve kerültek ki a járványból, partnereik árbevétele 200 milliárd forinttal nőtt, és emelkedett náluk a foglalkoztatotti létszám is.
A Magyar Termék Kft. megbízásából az InnoFood Marketing által végzett 500 fős, reprezentatív kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 84,2 százaléka említette az eredetmeghatározás segítőjeként a védjegyeket, míg például az ismert, magyaros hangzású márkanevet csupán 32,8 százalékuk.
A pandémia alatt több hazai termék fogyott:
a megkérdezettek több mint 30 százaléka több magyar terméket vett, és ráadásul a fiatalabb – 18-29 éves korosztályba tartozó – vásárlók között volt a legintenzívebb a növekedés.
Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai eredetjelölések közül kiemelkedően a Magyar Termék védjegyek a legismertebbek a fogyasztók körében, a spontán említést vizsgálva is minden más jelölést megelőznek.
A kutatásból az is kiderült, hogy a minőségben és árban megegyező két termék közül a válaszadók 80,6 százaléka a magyart választja a külföldivel szemben, 36,6 százalékuk pedig 10 százalék felárat is hajlandó fizetni a hazai termékért. Benedek Eszter munkájuk sikereként értékelte, hogy ez az arány 44 százalékra nő, ha a magyar származást védjegy igazolja az árun. A megkérdezettek 25,8 százaléka viszont arról számolt be, hogy nem tudja megkülönböztetni a boltokban a hazai és külföldi árut.
Ezért is fontos, hogy az elmúlt egy évben egyre több cég csatlakozik a Magyar Termék védjegyrendszerhez, és ezek száma hamarosan elérheti a 200-at
– hangsúlyozta Benedek Eszter.
Tapasztalatai szerint Benedek Eszter szerint a gyártók mellett a kereskedelmi hálózatok is egyre aktívabban támogatják a magyar termékek értékesítését. A Penny Marketnél például már több mint 500 saját márkás árucikkén találhatók meg a Magyar Termék védjegyei.
A mai elfogadottság értékelésekor érdemes emlékezni arra is, hogy a Magyar Termék védjegyrendszert működtető cég 15 évvel ezelőtti alakulásakor még a gyártókat sem volt könnyű meggyőzni a hazai eredet jelölésének fontosságáról. A nonprofit társaság maroknyi alapítójának egyike a Detki Keksz Kft. volt, amelynek alapító-tulajdonosa, Pavlova Olga szerint ők a kezdeti érdektelenség ellenére bíztak abban, hogy előbb-utóbb más cégek is a csatlakoznak. Szerinte a legjobb ösztönző a siker, márpedig
a Magyar Termék 15 év alatt kiemelkedően a legismertebb és legelismertebb eredetjelölő védjeggyé vált Magyarországon,
annak folyamatos fejlesztésével pedig újabb és újabb gyártókat tudnak meggyőzni a védjegy megszerzésének fontosságáról.
A műanyag evőeszközök és szívószálak kivezetése jelentős piaci lehetőségeket ad az egyedi, természetes anyagokból komposztálható szívószálat és evőeszközöket készítő VilhempKft. számára. A műanyag evőeszközökkel szemben természetes rostszál alapú alternatíváját kínáló cég nemrég vált védjegyhasználóvá. Kifejezetten hazai termesztők növényeit felhasználva, hazai technológiával készítik termékeiket – mondta el Rédey Soma, a Vilhemp Kft. alapítója. Elkötelezettségüket jelzi, hogy külföldi terjeszkedést is csak olyan távolságban terveznek, amely még nem teszi jelentőssé ökológiai lábnyomukat, így például egy kanadai megkeresés után nem az exportban, hanem a helyben történő gyártás lehetőségeit vizsgálják.
Az egyik legújabb védjegyhasználó a Maci kávét gyártó Multi-Cikória Kft., melynek elődje, a Franck még 1822-ben alakult, és 1911 nyitotta meg cikóriafeldolgozó és pótkávégyártó üzemét a mai Jánossomorján. A gyárat ma működtető vállalat 2021-ben teljesen magyar tulajdonba került, azóta dolgoznak a márka újjáépítésén.
Az új csomagolással azt is jelezni akartuk a vásárlóknak, hogy továbbra is megbízhatnak a nagymúltú és most megújuló gabonakávéinkban.
Ezért is tartottuk kiemelten fontosnak, hogy elnyerjük a Hazai Feldolgozású Termék védjegy használatát
– emelte ki Horváthné Németh Szabina, a cég kereskedelmi vezetője. Szerinte egyébként termékeik iránt azért is növekvő lehet az érdeklődés, mert drágulhat a babkávé, és lesz olyan réteg, amelyik ezt nem tudja majd megfizetni, és akár kávéhiányos időszak is jöhet.
(Borítókép: 2021.05.20. Pécs. Megjelent a Vásárcsarnokban a hazai eper. (Laufer László, Dunántúli Napló)