Megnyílt a 41. Construma Nemzetközi építőipari szakkiállítás a Hungexpo területén több mint 400 magyar és külföldi kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait március 29. és április 2. között. Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a rendezvény megnyitóján elmondta, hogy fordulóponthoz érkezett az építésügy: az elmúlt évek mennyiségi növekedését most egy minőségi változásnak kell követnie. Az államtitkár úgy véli, a magyar építőipar ezt képes megugrani, biztató az ágazat jövője. Kitért rá, az építészet, az építésgazdaság ügye kormányzati szintre került, és elindult egy jogszabályalkotási folyamat, ami a beruházási törvény és a magyar építészetről szóló törvénytervezet formájában már kézzel fogható eredménnyel járt. Folyamatos a párbeszéd a szakmával.
Árat csak a műszaki tartalom rovására lehetne árat csökkenteni, egyértelműen drágulás várható, de ennek az üteme kisebb lehet a korábbinál
Fotó: Török János / Délmagyarország
A megnyitót követő pódiumbeszélgetésen elhangzott, egyértelműen csökkent az ingatlanpiaci kereslet. Bár a keresletet a feszes munkaerőpiac támogatja, és pozitívan hat a lakáspiaci keresletre, egyelőre inkább a tranzakciószám, semmint az árak csökkennek. A mélypontot 2023-ra teszi a szakma, jelentős változásra még 2024-ben sem számítanak.
Elhangzott, ingatlanfejlesztői oldalról a jelenlegi helyzet a járványhelyzethez hasonló, a finanszírozási oldalt nézve az energiahelyzet, a háború hatására mindennek a megvalósítása nehezedett. A lakásárak nem tudnak csökkenni Csikós Miklós, a Cordia Management Kft., műszaki igazgatója szerint, mivel nőttek a minőségi igények, valamint előtérbe kerültek az energetikai fejlesztések. Árat csak a műszaki tartalom rovására lehetne árat csökkenteni, egyértelműen drágulás várható, de ennek az üteme kisebb lehet. Kiemelendő, hogy a tavalyi adásvételek jelentős részét használt ingatlanok tették ki. A megújulás üteme lassulhat.
Banai Ádám, az MNB Jegybanki Eszköztárért és Devizatartalék-Kezelésért Felelős Ügyvezető Igazgatóságának ügyvezető igazgatója összegzéséből kiderül, a leghatározóbb a munkaerőpiac magas foglalkoztatottsága az ingatlanpiac szempontjából is, támogatva a lakáspiacot, ami viszont mégis ellene hat, a bizonytalan környezet. A vásárlók jelentős része ugyanis saját lakhatásra vásárol. Nehezebb hitelhez jutni, drágábbak a konstrukciók, szigorúbbak a feltételek mint korábban, ez negatívan hat a piacra, a kínálati oldalon pedig magas árakat találunk. A ténylegesen piacra kerülő újlakások száma csökkenhet (míg a használtakból több került piacra.)
Vonzó területek: a rozsdaövezetek
A rozsdaövezetek kapcsán elhangzott, egy elhagyott területet újból feléleszteni a legösszetettebb dolog az építőipari szakmán belül, előnyei a történelmében keresendők, a huszadik század iparosodásában, az ötvenes években létrehozott Nagy-Budapest létrejöttében. Az évtizedek során belterületté váltak, a város körbenőtte ezeket a területeket. Az infrastruktúra, beleértve a közműhálózatot is, körbenőtték. Energetikailag szinte kompromisszummentes megoldások hozhatók létre, a természetes átszellőzés, a megújuló energiák használata, a közlekedési módok (beleértve a gyalogosokat és a kötött pályát is). Az előnyök miatt megéri az öt-tízéves időszak is, amibe beleértendők a kezeletlen tulajdonviszonyok vagy ahol voltak, a károsanyagok kezelése, illetve talajjal kapcsolatos munkálatok.
A környezettudatosság eszköze is lehet a barnamezők hasznosítása, a meglévő zöldfelületekből ugyanis nem harap ki újabb részeket. Lényeges, hogy a hazai lakásállomány fele FF vagy annál rosszabb energetikai besorolású. Egy nagyvolumenű fejlesztés az épületek évtizedekre vetített élettartamával jelentősen hozzájárul tehát a környezettudatossághoz: a korszerűség jegyében teret nyernek a hőszivattyús megoldások, a gázkazánokat csak nulla fok alatti hőmérsékleten kell bekapcsolni. Az elektromosenergia-igényt napelemes rendszerekkel segítik.
Borítókép:
