Bár éves szinten 10 százalék alatti értékre mérséklődött a fogyasztói árak emelkedése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban, ez az érték továbbra is magasnak, évtizedek óta nem tapasztalt adatnak és gazdasági „jelenségnek” minősül. A párizsi székhelyű szervezet harmincnyolc országot tömörít, amelyből 15 gazdaságban továbbra is tombol az infláció.
A pénzromlás üteme meghaladja a kétszámjegyűt, magyarán vágtat az infláció. A fogyasztói árakat korábban leginkább a megdrágult energiaköltségek húzták, most pedig az élelmiszerárak találhatók a dobogó első helyén. Az úgynevezett árnyomás 2023-ban is megmarad – derül ki az OECD elemzéséből.
Az OECD makrogazdasági előrejelzése szerint az euróövezet gazdasági növekedésének üteme a tavalyi három százalékról 2023-ra 0,3 százalékra esik vissza, ami azt jelenti, hogy a közös valutát használó blokk legalább az év egy részét recesszióban tölti majd; ez két egymást követő negyedévnyi zsugorodást jelent.
Ez drámai visszaesést jelent az OECD tavaly júniusi gazdasági előrejelzéséhez képest, amikor az euróövezet gazdaságának jövő évi növekedését 1,6 százalékra prognosztizálta. A szervezet különösen borúlátó Németország orosz földgáztól függő gazdaságát illetően: 0,7 százalékos visszaesést jelez, szemben a korábbi, 1,7 százalékos növekedésre vonatkozó becsléssel.
Illusztráció: Figyelő
