Inkább átmenetinek látszik az infláció megugrása, de hosszabb távon az elmúlt évtizedben megszokottnál magasabb, 2-3 százalékos lehet a drágulás üteme – mondta Kiss Péter, az Amundi kötvényportfólió menedzsere a pénzintézet sajtótájékoztatóján. 2021-ben nőtt az esélye az inflatórikus rezsimnek.
A Fed arra számít, hogy az év végére lecsenghet az újranyitás okozta extra kereslet.
A korábbi évtizednél magasabb inflációra kell felkészülni, akár a 70-es évek inflációs spirálja is visszatérhet az egyik tábor szerint, míg a jegybankárok inkább átmeneti állapotra készülnek – emelte ki a VG.hu cikke.
Az inflációs folyamatok tartósságát több tényező is támaszthatja alá egy korábbi Deutsche Bank-felmérés szerint:
- A kapacitás-kihasználtság a 2008-as szinten van
- Nehezebb betölteni az üres álláshelyeket, mint 2005-2006-ban
- Komoly fizetésemeléseket terveznek a cégek a következő hónapokban
- Az inflációs folyamatokat a megugró nyersanyagárak, az élelmiszerárak és a tengeri szállítás alapját képező konténerárak növekedése okozta.
A tartós infláció mellett számos érv sorakoztatható fel:
- A jegybankok magasabb inflációt szeretnének elérni, mint a korábbi évtizedekben.
- A fiskális politika is felfutott, a válság alatt megnyomták a gázpedált, helikopterpénzzel és kiterjesztett segély-rendszerrel élénkítették a gazdaságot.
- A globális kereskedelem lefelé nyomta az inflációt az elmúlt évtizedekben, de a közeljövőben az értékláncok regionalizálódhatnak.
- A nyersanyagkészletek csökkenése, illetve a kereslet meghaladja a kínálatot, ami szuperciklust indíthatott el, ezért a nyersanyagárak emelkedése várható.
- Ha az inflációs várakozások megváltoznak, az emberek magasabb árakkal szembesülnek, akkor a lakossági várakozások is emelkedettek, lesznek, ami a bérigényen keresztül inflációs spirálhoz vezethet.
- Az elöregedő társadalmak miatt csökken a munkaképes lakosság aránya, ami béremelkedést okozhat hosszútávon.
Az átmeneti inflációs csúcs lehet az alábbiak miatt:
- A szolgáltatások inflációja ugyan megugrik a gazdasági nyitás miatt, a tartós fogyasztási cikkek ára viszont ellensúlyozhatja ezt, a pandémiás fogyasztási szerkezet visszaáll.
- Az autóárak ugyan 30 százalékkal nőttek, azonban ez az ütem nem tartható, ami dezinflációs hatással bír.
- A stimulus csekkek 25 százalékát költötték fogyasztásra az USA-ban, 40 százalék adósságtörlesztésre, 33 megtakarításként csapódott le.
- A kibocsátási rés magas maradhat a következő években.
- A munkaerőpiaci taralékok jelentősek, ami dezinflációs hatású.
- A nyersanyagárak változása nem gyűrűzik át a maginflációba – a 70-es években ezt láthattuk, azonban a 2000-es évekre lecsengett ez a folyamat. A maginflációban nem jelennek meg a nyersanyag és az élelmiszerárak – erre nincs hatása a monetáris politikának.
- Az elöregedő társadalmakban alacsony az infláció – ilyen például Japán, ahol évtizedes távlatban a defláció okoz problémát – míg a fiatal társadalmakban gyors a pénzromlás. A költési hajlandóság az életkor emelkedésével változik, a költekezés csúcsát 50 év környékén érik el az átlagosan, ezután csökken a fogyasztás.
- Ahol magasabb az adósság, ott alacsonyabb az infláció.
- A globális kereskedelem új csúcson van, ami dezinflációs hatású.
- A technológiai fejlődés lassíthatja az inflációt, az eszközök hatékonyság növelésének köszönhetően, a zöld energia fejlődése is ilyen tényező, ráadásul a fosszilis alapanyagárak csökkenhetnek a zöld energiára áttéréssel.
Mi a helyzet Magyarországon?
A vállalati növekedés támogatása volt az MNB célja, különösen, hogy a lakossági fogyasztás visszafogott volt. A külső környezet segítette a folyamatot, mivel az importált infláció alacsony volt.
A következő időszakban magas GDP-növekedés várható, ami inflációs hatással bír, igaz,
A vállalatok munkaerőhiánnyal küzdöttek, a bérdinamika megtörését várták a válságtól, azonban magas maradt, és a munkanélküliség is aránylag alacsony maradt – ráadásul az MNB további bérnövekedést és a munkaerőpiac feszesedését várja.
Az inflációs várakozások a legutóbbi felmérés szerint már átlépte a 3 százalékos jegybanki célt, ami beépülhet a fogyasztói árakba.
Ezen indokok miatt léphet a szigorítás útjára az MNB. Az egyhetes betét 0,75 százaléka támogatta az árstabilitást, azonban márciusban megjelentek a felfelé mutató kockázatok, és kikerült az a mondat, hogy a “a jelenlegi kondíciók támogatják az árstabilitást”. A bérdinamika és a munkaerőhiány arra mutat, hogy a korábban gondoltnál nagyobb a felfelé mutató kockázat.
Mint írták, a jegybank kamatemelése borítékolható.
Ugyan a medián várakozás 0,75 százalékra emelkedő alapkamatra számít, azonban mi 0,9 százalékra emelkedő alapkamattal kalkulálunk. Az ellentmondás annak tudható be, hogy a nyugati elemzők továbbra is az alapkamatot tekintik irányadó rátának. A jegybank eltüntetheti az egyhetes betét és az alapkamat közötti eltérést, a közleményben hangsúlyozhatják az egyhetes ráta alapkamathoz ragasztását.
Három havonta 15 bázispontos emelkedés várható, 2022 első negyedévében kivárás lehet, utána azonban folytatódhat az emelés. A forintárfolyam jelenleg túl erős, valamennyi gyengülés következhet.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
