Magyarországon 2024 első fél évében a nettó átlagkereslet 14 százalékkal nőtt, miközben a gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is emelkedett. Az országos átlaghoz képest jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes vármegyék között, és nemcsak az említett két mutatóban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett, Fókuszban a vármegyék című jelentéséből, amely az idei év első hat hónapjának térségi adatait hasonlítja össze.
Az év első felében az egy évvel korábbihoz képest 9,7 százalékkal csökkent az élve születések száma (37 898), és 4,2 százalékkal a halálozásoké (62 190), a természetes fogyás 5,8 százalékkal gyorsabb, mint 2023 azonos időszakában. A romló tendenciából Budapest és 11 vármegye vette ki a részét, Hevesben és Csongrád-Csanád vármegyékben szinte nem változott az arány, hat vármegyében pedig lassult a természetes népességfogyás.
Bár kevesebben vagyunk, többen dolgozunk: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt nőtt egy év alatt. A legkedvezőbb mutatókkal nem meglepő módon Budapest mellett Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest vármegye rendelkezett, ahogy a korábbi években szinte mindig. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben ezzel szemben az alacsony foglalkoztatottsághoz magas munkanélküliség társult, Nógrádban és Szabolcsban a 11 százalékot is meghaladta az utóbbi mutató.
A legtöbb vármegye esetében átlag alatti a nettó átlagbér
Az első fél évben a havi a nettó átlagkereset 14 százalékkal emelkedett. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye vitte a prímet 17,7 százalékos és 17,4 százalékos emelkedéssel, miközben a 11–13 százalék közötti bérnövekménnyel Győr-Moson-Sopron, Vas és Heves vármegye, valamint Budapest a sor végére került; a főváros adata 13 százalék volt. A Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében élőknek azonban nincs okuk panaszra, továbbra is jobban keresnek, mint az ország más részén élő sorstársaik:
- Budapesten 512 292 forint,
- Győr-Moson-Sopron vármegyében 453 251 forint,
- Komárom-Esztergom vármegyében 419 631 forint
- Fejér vármegyében 409 598 forint az átlagkereslet.
Érdekesség, hogy a vizsgált húsz térség közül csupán a lista első két helyezettje jobb az országos átlagnál (422 122 forint).
Hiába az átlag fölötti emelkedés, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is csupán 308 050 forint az átlagfizetés, ami a legalacsonyabb Magyarországon.
A vidéki bérek leszakadása a fővárosi keresetekhez képest évek óta csökken – számolt be róla korábban a Világgazdaság. Ugyanakkor ez nem pusztán magyar jelenség, Szlovákiában és Romániában is hasonló területi különbségek vannak.
A főváros dominanciája nem minden területre jellemző
Budapest sok tekintetben kiemelkedik az ország többi részéhez képest. Bár a főváros hazánk területének csupán 0,6 százalékán terül el, a népesség 17,6 százaléka ide koncentrálódik. A regisztrált vállalkozások 22,9 százaléka Budapestre van bejegyezve.
Az ipari termelés 10,2 százaléka, az építőipari termelésnek pedig 38,2 százaléka Budapesten keletkezik, miközben a kiskereskedelmi forgalom több mint ötöde (21,3 százalék) is itt realizálódik.
A turizmus tekintetében is Budapest fölényét mutatják a statisztikák. A január elejétől június végéig tartó időszakban a Magyarországon turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 39,9 százalékát töltötték el a fővárosban.
A teljes cikk itt olvasható.
