„Talán nem véletlen, hogy gazdasági szakemberként egy oktatócéghez kerültem, hiszen mindig is vonzott ez a műfaj: már az egyetemi évek alatt jelen volt az életemben a tanítás, a sportban pedig az edzősködésbe is belekóstoltam” – vont párhuzamot a Figyelőnek Décsi András, a felnőttképzési piacon meghatározó DEKRA Akademie Kft. ügyvezetője. Az egykori versenyszerű kosárlabdázó az NB I/B-ben is pattogtatott, az irányítóposzttal a pályán rá háruló vezetőszerepre pedig a versenyszférában sem csak lehetőségként, hanem felelősségként is tekint. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett 35 éves közgazdásznak a mostani a második munkahelye: az iskolapadból kilépve egy multinacionális tanácsadócégnél kezdte a karrierjét, de jövő januárban
már tíz esztendeje lesz, hogy a DEKRA Akademie Kft. alkalmazásában áll.
Fontos lépcsőfok volt a szamárlétrát végig járó Décsi András számára, hogy 2015 végén pénzügyi igazgató lett, ahonnan az ügyvezetői posztra 2019 januárjában került.
Az anyacéget, az 1925-ben, Berlinben alapított DEKRA-t a többség a műszaki vizsgáztatás területéről ismeri, a cégcsoport átszervezése után is ez maradt a nyolc szolgáltatási divízió közül a legjelentősebb. Az autóiparral összefüggésben ugyancsak meghatározó a kárszakértés és –ügyintézés területe, a további szegmensek pedig a termék- és anyagvizsgálat, az ipari vizsgálatok. a minőségirányítási rendszerek auditálása, a tanácsadás, az oktatás, illetve a munkaerőkölcsönzés. Az oktatási divízióba sorolt képzésekkel bő három évtizede foglalkozik célzottan a vállalat, amely az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején, már a német piacon kívül is egyre több tagországban kötelezte el magát a szakterület mellett, ennek köszönhetően Magyarországon a DEKRA Akademie Kft.-nél 2007-ben nyomták meg a startgombot.
Mivel akkor még nagyon fiatal volt a hazai érdekeltség, a 2008-2009-es válság és a mostani Covid-krízis között nehéz lenne párhuzamot vonni,
mindenesetre az utóbbi időszakban kulcsfontosságú volt, hogy alig három hét alatt képes volt átállni az online oktatásra a DEKRA. „Nem volt elbocsátás és a forgalmunkat is növeltük, a 4,16 milliárd forint árbevétel mögött álló 92 fős állományt bővíteni tervezzük” – vont mérleget Décsi András. Úgy véli, még ha a gazdaság és a társadalom egészére nagy csapást mért a pandémia, bizonyos szempontból hálásak is lehetünk a történteknek. Az új helyzet szektorok sorát, köztük a felnőttképzést is rákényszerítette arra, hogy haladjon végre a korral, éljen a digitalizáció előnyeivel. Jó eséllyel az elméleti oktatásban a járvány múltán is meghatározók maradnak a webes platformok, 5-10 év múlva viszont akár már a gyakorlati képzésben is alapvetéssé válhat a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia használata. Az pedig a közelebbi jövő, hogy a képzések nemcsak rugalmasabbak, hanem rövidebbek is lehetnek. A gyorsítást a digitális megoldások térnyerése mellett átfogóbb szintfelmérés, illetve az előzetesen megszerzett tudás beszámítása is segítheti.
A DEKRA Akademie tavaly 760 különböző képzést indított, amelyeken csaknem 11 ezer hallgató vett részt az ország mintegy 200 településén.
Míg korábban az ügyfelek 90 százaléka vállalat volt, addig tavaly már 30-40 százalékra kúszott fel a magánszemélyek súlya, s az idén át is fordult az arány. „Sokan átképezték magukat, miután elveszítették az állásukat, de nemcsak a turizmus-vendéglátás területére kell gondolni, a szolgáltatószektor számos egyéb területéről is rengeteg olyan hallgató jelentkezett, aki ráébredt, hogy igencsak sérülékeny a megélhetése” – hívta fel a figyelmet az ügyvezető. Éppen ezért jóval többen fordulnak a műszaki és informatikai képzések mellett a logisztika felé is, mint a járvány előtt, a legkeresettebb szakirányok között is number one az építő- és anyagmozgató gépkezelő, elvégre a targoncák, a rakodógépek egy pillanatra sem állhatnak meg. Emellett folyamatos igény mutatkozik az agrárképzésekre, mert a földalapú támogatásokhoz, valamint több uniós pályázathoz előírás a mezőgazdasági szakképesítés megléte.
Ugyancsak a népszerű tanfolyamok közé tartozik a tűzvédelmi, a kazános és az erősáramú berendezések felülvizsgálója.
Az OKJ-s képzések tavaly szeptemberi kivezetése legalább akkora hatással van a DEKRA Akademie tevékenységére, mint a pandémia miatt az online oktatásra való átállás. „Kisebb-nagyobb változtatások korábban is voltak a rendszerben, és mi mindig megtaláltuk a sikerhez vezető utat. Most is azon leszünk, hogy bár az iskolák felé terelik a hallgatókat, fennmaradjon a piaci alapon működő képzőközpontok létjogosultsága” – vázolta Décsi András. Pontos diagnózist egyelőre még nem lehet felállítani, miután a kifutó képzések iránt óriási volt a kereslet. Bár alapszakmákat ezentúl csak az iskolarendszerben lehet oktatni, előny is kovácsolható abból, hogy a felnőttképzésben annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiaci helyzet indokolttá tesz.
A teljes cikk a Figyelő június 24-tól kapható számában olvasható!
(Borítókép: Fürjes Viktória)
