Idén ünnepelte a Magyar Suzuki alapításának 30. évfordulóját. A megalakulása óta több mint 3,6 millió autó készült Esztergomban, a magyar járműipar egyik meghatározó szereplője, és a vállalatcsoport egyetlen európai gyáregységeként kiemelkedő fontosságú a nemzetközi hálózatában.
Az esztergomi gyár a csiphiány miatt az idén többször átállt csökkentett, egy műszakos termelésre, szeptemberben két hétre teljesen leállt, május 25–28. között pedig a Japánból érkező tengeri szállítmányok késése miatt volt egy műszakos a termelés.
A Magyar Suzuki a VG-vel közölte, hogy az átszervezésben érintett munkatársaknak pihenőnapokat biztosítottak, amelyeket transzfernapok segítségével a munkaidőkereten belül később pótolnak. Decemberben is egy műszakban zajlik a termelés az év végi karácsonyi leállásig. A nemzetközi helyzet és a csiphiány következtében nőttek a gyártási költségek, amelyek egy részét kénytelenek beépíteni az árakba. Bár a vevői igények továbbra is magasak, az értékesítési terveket folyamatosan felül kell vizsgálni és igazítani kell a legyártható darabszámokhoz. A csiphiány okozta kiesés miatt
az eredetileg tervezett 143 ezerhez képest körülbelül 25 százalékkal kevesebb autót gyártanak az év végig Esztergomban.
Ennek ellenére a Suzuki 16 483 regisztrált autóval és 14,56 százalékos piaci részesedéssel 11 hónapja vezeti a magyar újszemélygépjármű-értékesítést.
A magyarországi gyárban már két éve elkezdődött a hibrid modellek gyártása az uniós piacokra, tavaly a legyártott autóknak már a 65 százaléka ilyen volt. Ennek az iránynak egy következő lépcsőfoka, hogy az idén bemutatott új S-CROSS modell is Esztergomban készül, és Európába, Latin-Amerikába, Óceánia és Ázsia térségébe is exportálják – közölte a VG-vel a cég. Az új modell bemutatóján a Suzuki Motor Corporation bejelentette, hogy az európai zöldtörekvésekkel összhangban 2022-ben tovább bővül a cégcsoport hibridkínálata, és új, erősebb hibrid rendszer lesz elérhető.
A Magyar Suzuki 2019-ben több mint 60, tavaly pedig több mint 38 millió euró értékű beruházást hajtott végre, az idei ráfordítások összegét tavasszal közlik.
A végéhez közelít az az ötéves kutatás-fejlesztési projekt, amelynek során a vállalat továbbfejlesztette gyártási és logisztikai rendszerét, és korszerű, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő prototípusokat fejlesztett, illetve elkészült a Magyar Suzuki első önálló szabadalma is. Ezt a munkát segítette a Széchenyi 2020 program keretéből 2,584 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás. A projekt során több száz egyedi fejlesztésű alkatrész gyártásán és tesztelésén is dolgoztak.
A program emellett kiterjedt a termelésben alkalmazott több száz hegesztőrobotra, amelyeket hálózatba kapcsoltak, így optimalizálva a hegesztésipont-sorrendet. Bevezették a lézerhegesztési technológiát, illetve fejlesztették az alkatrészgyártásban alkalmazott költségtakarékos polimerek összetételét. A belső anyagellátási folyamatok digitalizációjával javult a gyáron belüli logisztika.
Az autóiparnak a vásárlói elvárások mellett a nemzetközi szabályozásoknak is meg kell felelnie, ez azonban igen költséges, így a jövőben a vállalatnak valószínűleg változtatnia kell az értékesítési koncepcióján, és a termékértékesítés mellett megjelenhet a lízing vagy a mobilos előfizetéses autóhasználat is. A karbonsemlegességhez vezető úton a termelés során a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére törekednek, amit a termékek és az elektromos akkumulátor fejlesztése követ majd.
Az esztergomi gyár a járványhelyzetben is meg tudta tartani saját alkalmazotti állományát, és a bérek kifizetése is folyamatos volt.
A fizetéseket emelte, a Magyar Suzuki átlagosan 8 százalékos alapbéremelést hajtott végre az idén. 2017 és 2021 között 65 százalékkal emelte a fizikai dolgozók, 43 százalékkal pedig az irodai dolgozók alapbérét. A vállalat ez év végén teljesítmény- és jelenléti alapon egyhavi bónuszt fizet a munkatársainak.
(Borítókép: MTI / Kovács Attila)
